Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Békési-Gardánfalvi Magdolna - Hofmann Tamás - Fehér Sándor: Pásztázó elektronmikroszkóp energia-diszperzív röntgen-analizátorral (SEM-EDX) anyagvizsgálati módszer alkalmazhatósága régészeti textile szál- és színezékvizsgálatában I.
B2 B4 B5 B7 B9 BIO B11 B13 (selyem) (selyem) (selyem) (selyem) (selyem) (selyem) (selyem) (selyem) c 60,32 58,19 62,25 62,64 61,29 60,95 63,55 60,68 0 28,87 28,65 27,5 28,12 27,84 28,32 27,53 28,47 N 9,67 12,22 8,92 8,5 9,42 10,03 8,43 9,8 s 0,17 0,07 0,18 0,15 0,12 0,04 0,03 0,09 p 0,13 0,12 0,15 0,12 0,19 0,11 0,07 0,1 Ca 0,16 0,18 0,21 0,11 0,22 0,15 0,12 0,14 Mg-0,1-Si 0,27 0,09 0,13 0,08 0,13 0,1 0,08 0,12 Cu 0,29 0,18 0,23 0,05 0,18-0,05 0,14 AI 0,22 0,19 0,21 0,13 0,16 0,16 0,14 0,17 Ag-0,11 0,19-0,4 0,14-Cl-0,03-0,02-0,01 0,11 Fe-0,03--0,18 Sum. 100 100 100 100 100 100 100 100 7. táblázat. 17. századi viselet mintáinak elemösszetétele - az eredmények normalizált tömegszázalékos értékek [norm.wt%]. A pirossal jelölt fémek sóit használhatják pácként (is). AI A3 A4 (selyem) (selyem) (selyem) C 56,25 50,16 51,81 0 25,77 29,43 38,69 N 9,3 7,46 3,35 P 0,25 0,36 0,51 Ca 0,37 0,51 0,42 Mg 0,28 0,07 0,11 Si 2,85 3,15 1,56 Cu 0,82 3,94 1,83 AI 2,45 2,54 1,18 K 0,42 0,28 0,09 Fe 1,24 2,1 0,45 Sum. 100 100 100 8. táblázat. Honfoglalás kori textilmaradványok elemösszetétele - az eredmények normalizált tömegszázalékos értékek [norm.wt%]. A pirossal jelölt fémek sóit használhatják pácként (is). mint a standard, réz-szulfáttal pácolt selyem vizsgálata során kapott értékek. Elképzelhető, hogy pácként használták a ruha egyes elemeinek színezésekor. Alumínium (és szilícium) minden mintán kimutatható volt, összevetve a standardok mérése során kapott eredményekkel, közel hasonló (valamivel nagyobb) értékeket láttunk. Ez nem feltétlenül utal timsó használatára, a tárgy környezetéből is a textilekre kerülhetett. Vasat két esetben találtunk (B9, B13), kisebb mennyiségben, mint a standardnál, eredete még bizonytalan. A tarpai textilmaradványokon kimutatható kalcium, foszfor, kálium a földes szennyeződés eredménye lehet, ugyanúgy, mint a szilícium és az alumínium (alumínium-szilikátok). Mindegyik mintán találtunk rezet - zöldes színű korrózió mindegyik textiltöredéken szabad szemmel is látható volt. A pácként használtó fémek közül réz, vas és alumínium volt azonosítható, melyek elsősorban a textilek környezetében található fém (ezüst, aranyozott ezüst, bronz, vas) tárgyak korróziós termékeiből, valamit a talajból kerülhettek a mintákra - mennyiségük jóval nagyobb, mint a standardok esetén - ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy esetleg pácként is használták a tárgy színezésekor (8. táblázat). 4. Összefoglalás és következtetések Munkánk során 30 standard és 21 régészeti minta esetén végeztünk szálazonosítást pásztázó elektronmikroszkóppal. Ez a vizsgálati módszer jó hatásfokkal használható olyan szálasanyagok meghatározása során, melyek már törékenyek, erősen szennyezettek, lebomlottak, így sztereo és /vagy polarizációs mikroszkóppal besorolásuk nehéz. Az eljárás előnye, hogy a mikroszkóphoz kapcsolódó EDX-szel a minta elemösszetételéről is információt kaphatunk (30 standard és 11 régészeti mintát mértünk meg). Az eredmények kiértékelése során sok mindent figyelembe kell venni, hogy helyesen értelmezzük a számokat. Például a soproni lelet mintái kapcsán a réz jelenlétéből következtethetnénk arra, hogy réz-szulfátot használtak a színezés során, ám ismerve, hogy a viselet fémszálakkal gazdagon díszített, s a réz az ezüst ötvözője, a kapott adatok egyértelműsége máris bizonytalanná válik. Méréseink során a szervetlen komponensek meghatározásával foglalkoztunk, az értékelésnél a már elvégzett anyagvizsgálatok eredményeit is figyelembe vettük. Tapasztalataink alapján további mérések elvégzése szükséges. Régészeti textilek esetében a talajvizsgálatok eredményeinek elemzésével tudunk pontosabb képet alkotni a tárgy eredeti szervetlen anyagairól. A mérések pontos kivitelezése már a mintavételnél elkezdődik, referencia minták, valamint műtárgyak esetén is. Egy textilszínének vizsgálata több lépésben történik, mely során a vizsgálatot végző természettudományos szakember, valamint a restaurátor, régész együttműködése szükséges - mind a szemrevételezés, a mintavétel, és a mikroszkópos megfigyelések során, mind a nagymüszeres analitikai vizsgálatok eredményeinek kiértékelésekor. A cikk témája egy folyamatban levő doktori kutatás részét képezi12, melynek keretein belül múzeumi textilek színezékvizsgálati módszereivel foglalkozunk. Régészeti textilek szervetlen komponenseinek meghatározásához a továbbiakban talajvizsgálatokat és mesterséges öregítést végzünk referencia mintákon, hogy a mérési adatok, valamint eddigi eredményeink alapján kapjunk teljesebb képet a történeti textilek pác-komponensének azonosítási lehetőségeivel kapcsolatban. A színezékek meghatározásához vékonyréteg kromatográfiát (TLC), valamint nagy12 Soproni Egyetem Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola. 20
