Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)

Miklós Zoltán: Gazdag múlt - bizakodó jövő

4. kép. A restaurált ingatlan a Haáz Rezső Múzeum székhelyeként, 2016 (Szabó Károly felvétele). A múzeum gyűjteményében megőrzött eredeti terv­rajzon a legkisebb Haberstumpf fiú, az építészetet tanuló Gyula által 1912-ben végzett módosítások láthatók. Az új koncepció alapján az épület északi szárnya keleti irányba bővült volna, valamint újabb gazdasági épületek emelését vették tervbe. A villa mögötti franciaparkot és díszkertet is némileg átrendezték volna. Az átalakítások jelentő­sebb része azonban nem valósulhatott meg, mivel az első világháború hadba szólította mindhárom Haberstumpf fiút. Gyula 1914-ben, Jenő 1915-ben vált a háború áldo­zatává, Károly Artúr pedig hősies katonai teljesítmény­nyel szolgált a magyar hadseregben, s ennek kötelékében maradva Magyarországon telepedett le. A második világ­háború kitörését követően Németországba, végül pedig az Amerikai Egyesült Államokban emigrált.12 Idős Haberstumpf Károly 1928-ban, 71 évesen hunyt el, felesége majdnem két évtizeddel élte túl férjét. Özvegy Haberstumpfné Szabó Anna 1947-es halála után a villát minden bizonnyal a zetelaki rokonok gondozták, hiszen a még élő Károly Artúr, két fiával együtt ekkor már németországi emigrációban volt. A kommunista hatalom­­átvétel után az épületet államosították, 1948-ban az ingat­lanban a megyei tüdőszanatórium kapott helyet, mögötte - a jelenlegi tömbházak helyén - park, fák, sétányok vala­mint gazdasági épületek voltak. A szanatórium betegei - hálájuk jeléül - az utcafrontra 1955-ben egy székelykaput 12 Szász 2017. pp. 13-15. állítottak, amelyet ma is őrzünk a szejkefürdői kapumúze­umba áttelepítve. Az újabb rendeltetésnek megfelelően az épületet három szakaszban bővítették. Az északi szárnyon végzett beavatkozások többnyire összhangot mutatnak Haberstumpf Gyula eredeti terjeszkedési elképzelésével. 1969-től újabb egészségügyi rendeltetést kap a villa, de ezúttal a város szülészeti osztályának működését helyezték el az épületbe 1982 augusztusáig. A nyolcvanas években az épületet iskolává alakították, s egészen a kilencvenes évek végéig tanintézetként használták. Szerencsés módon az ingatlan mindvégig megőrizte történelmi jellegét, sem az időközi térbeli bővítések, sem a tatarozási munkálatok alkalmával nem végeztek rajta visszafordíthatatlan rom­bolást. Architektúrája által markáns jelenlétet képviselt a szocialista időszakban köréje épült tömbháznegyedben is. Közösségi rendeltetését elveszítve azonban a lassú deg­radáció jellemezte. Az eredetileg megépített épülettömb teljesen funkcióvesztetté vált, s az újabb épületszámyban is csak időszakosan folytattak tevékenységet civil szer­vezetek, raktározásra hasznosították némely termét, vagy éppen helyi könnyűzene együttes próbatermeként szolgált az alagsor épségben megmaradt része. Az amerikai emigrációt választó Haberstumpf Károly Artúr 1963-ban halt meg a nebraskai Omahában. Az Egye­sület Államokba vele kiutazó két fia Miklós és Gábor az 1940-es évek elején kisfiúkként még jártak a nagyszü­lői házban, a Haberstumpf-villában. Amint Romániában lehetőség adódott a restitucióra, jogi képviselőn keresz­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom