Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)

Miklós Zoltán: Gazdag múlt - bizakodó jövő

tül visszaigényelték az ingatlant. Hosszas jogi procedúra következett, miközben a rendeltetés nélkül maradt épü­let állapota nagyon leromlott. Volt olyan időszak, hogy tizenegy hajléktalannak nyújtott állandó menedéket. A jogos örökségként visszaszerzett épület áruba bocsá­tásakor a Haberstumpf unokák a villa további közösségi célú hasznosítását tartották fontosnak. Székelyudvarhely önkormányzata 2012-ben deklarált céllal vásárolta meg az ingatlant, nyilvánossá téve annak lehetőségét, hogy az egzisztenciális gondokkal küszködő múzeum székhelye­ként (is) szolgálhat. Az Egyesült Államokban élő unokák közül Miklós 2013-ban halt meg Coloradoban. A kalifor­niai San Luis Obispoban élő Gábor viszont tanúja lehetett a villa újjászületésének. 2016-tól a Haberstumpf-villában a kultúra, vagy legalább annak egy szőkébb szegmense, a város közgyűjteménye otthonra talált. Haáz Rezső kitartó munkája révén a fokozatosan gya­rapítóit gyűjtemény kezdetben a Református Kollégium­ban, az államosítást követően pedig a Művelődési Ház alagsorában, az utóbbi fél évszázadban pedig a Kossuth Lajos utcai polgári házban lelt otthonra. Kis túlzással elmondható, hogy a múzeum egy évszádos története során végre első alkalommal foglal el számára méltó ingatlant, részesedik a jelenkori igényeknek megfelelő infrastruk­túrában. A múzeum működésében felvállalt stratégiai újra­tervezés célravezetőnek bizonyult. A szemléletváltás konkrét hozadékaként értékelhető az új múzeumi infra­struktúra. Egy éve az intézményi székhelyként szol­gáló Haberstumpf-villa perspektívát nyit a fejlődésre és motivációs tényezőként hat a munkaközösség számára. Az eddigi tapasztalat azt igazolja: a székelyudvarhelyi múzeum ötvözni tudja a „konzervatív” és „formabontó” eszméket, tudományos tevékenységgel alapozza meg a közösség számára nyújtott szolgáltatásait, és konokul törekszik arra, hogy közösségi térként működjön Udvar­helyszék tárgyi és szellemi hagyatékának őrzése és köz­szemlére bocsátása révén. IRODALOM KATONA Zoltán (2012): Orbán Balázs „Borvizes” örök­sége őrzi a Székelyföld ízét. In: Muzeumcafé. VI. évf. 30 szám. pp. 74-79. KOVÁCS Piroska (2012): Orbán Balázs kapui. Székely­udvarhely. MIKLÓSI-SIKES Csaba (2002): Múzeumok gyűjtemé­nyek a Székelyföldön. Székelyudvarhely-Sümeg. SÓFALVI András (2012): A Székelyudvarhelyi Jézus ká­polna. Székelyudvarhely. SZÁSZ Hunor (2017): Adatok a Haberstumpf család tör­ténetéhez. In: Lustra. IV. évf. 1 szám. 7-16. VOFKORI György (1998): Székelyudvarhely. Várostör­ténet képekben. Kolozsvár. ZEPECZANER Jenő (1994): A múzeumalapító Haáz Fe­renc Rezső. In: Haáz Ferenc Rezső: Udvarhelyi tanul­mányok. Székelyudvarhely. Haáz Rezső Múzeum. Székelyudvarhely. 2005 Dr. Miklós Zoltán Néprajzos, múzeumigazgató Haáz Rezső Múzeum 535600 Székelyudvarhely, Bethlenfalvi út 2-6. Tel.: +40-266-218375 E-mail: mikloszoli@yahoo.com 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom