Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Miklós Zoltán: Gazdag múlt - bizakodó jövő
adminisztrációs jogát, s első lépésként megrendelte a restauráláshoz szükséges tervdokumentáció elkészítését. Részeredményként említésre méltó azon tényállás rögzítése, hogy a Nyírő-villát Toroczkai Wigand Ede egyik típusterve felhasználásával építették meg. Ezzel sikerült a közvéleményben meggyökerezett elképzelést cáfolni, miszerint az lakóházat Kós Károly tervezte volna. A 2018- ra tervezett restaurálási munkálatok által egy aktív közösségi tér kialakítása a cél. Természetszerűen Nyíró József irodalmi munkássága kerül előtérbe. Az emlékhely alkalmat biztosít továbbá a villa egykori lakójával kortárs, emblematikus udvarhelyszéki irodalmárok életpályáját is megismerni. Mindenek előtt, a súlyos ingatlanproblémák szabtak gátat az intézmény fejlődésének. A múzeum székhelyeként szolgáló, egykoron államosított ingatlan természetben történő visszaszolgáltatása a székhely elvesztését jelentette. Ezen probléma további részterületeket is érzékenyen érintett, illetve teljesen kritikussá és kiszámíthatatlanná tette a fejlesztéseket. Hasonló körülmények közepette célként a lét biztosítása fogalmazódott meg. Hiszen nem beszélhettünk továbblépésről, mindaddig, amíg kérdéses a gyűjtemények biztonsága. Egy ideje azonban a jövőkép derűsebbé vált. Reális közelségbe került annak lehetősége, hogy az udvarhelyi múzeum is léptéket váltson. 2012-ben az önkormányzat megvásárolta a Haberstumpf-villát, s tette mindezt azzal a céllal, hogy a Haáz Rezső Múzeum méltó székhelyet tudhasson magának. A tervezés, a források előteremtése és a restaurálási folyamat előkészítése további éveket igényelt, mígnem 2016. május 27-én megnyithatta kapuit Székelyudvarhely új múzeum épülete. A kultúra új otthona vezette a kadicsfalvi plébánia papilakjának kialakítását is. A zetelaki Szabó Annával - 1887 januárjában - kötött házasság nyomán a család három fiúgyermekkel (Károly Artúr, Jenő és Gyula) gyarapodott, így indokolttá vált a tágasabb családi otthon építése. A tetőzeten dolgozó ácsok által hátrahagyott feliratos deszkatöredék tanúsága szerint a Haberstumpf-villa néven közismertté vált ingatlan építése Szilveszter napján ért véget 1899-ben. A munkái által megbecsülésnek örvendő építész tervezte és kivitelezte 1900-91 között a Református Kollégium tornacsarnokát, majd a zetelaki plébániatemplom tervein dolgozott, amelyet 1909 végén fejezett be.11 A Haberstumpf Károly nevéhez köthető közösségi épületek, vagy csupán a tervek formájában megőrzött elképzelései szakmai igényességet sugallnak, és kitűnően idomulnak a kor közösségi ízléséhez. Családi otthona megtervezésekor teljes alkotói szabadságot élvezve, egyedi módon juttatta kifejezésre saját ízlésvilágát: a német eklektika nyújtotta lehetőségek érvényesítésével impozáns épülettel gazdagította a település arculatát. A lakóház tizenkét földszinti, két emeleti helységből és három verandából állt. Az északi szárnyon helyezkedett el a konyha, a két kamra, a fürdő, a női és a férfi illemhely, a tágas hálószoba, valamint a csipkézetten, fafaragványokkal áttört veranda, amely a Bethlen utca felőli angolparkra nézett. Mintegy az épület tengelyén kapott helyet az előszoba és az ebédlő, amely szintén az angolparkra nézett. Az udvarra és a franciaparkra néző verandát a főhomlokzatéhoz hasonló, csipkézetten áttört faragványok díszítették. Ez a kialakítás mára már sajnos nem maradt fenn. A déli szárnyon helyezkedett el Haberstumpf Károly kétosztatú irodája. Az iroda mellett volt a főbejárat és a lépcsőház, amelytől balra nyílott a szalon. Az emeleti két helyiség funkciója források hiányában tisztázatlan. A 19-20. századok fordulójától magasodott a szokatlanul formabontó épület a város bethlenfavi kijáratánál, amely bár stílusában idegenül hatott, de csodálatot váltott ki a szemlélőben. A Haberstumpf-villa stílusa valóban eltér a többi korabeli udvarhelyi épülettől. Tervezője, építtetője és lakója Haberstumpf Károly nevéhez több székelyudvarhelyi és környékbeli épület fűződik. Az Udvarhely vármegye egykori műszaki referensi státuszát is betöltő főépítész képzettségéről a közösségi célokat kiszolgáló építkezések is tanúskodnak. Mégis, a köztudatban neve leginkább - a saját nyári lakként megépített - Haberstumpf-villa révén őrződött meg. A besztercei születésű, műegyetemet végzett Haberstumpf Károly székelyudvarhelyi jelenlétéről az 1885-86-os évekből rendelkezünk az első adatokkal, amikor ugyanis Galter Jánossal közösen elnyerték az új közkórház megépítésére kiírt pályázatot.10 Ezen megbízással egyidőben 3' kéP' Rendeltetés nélkül a ^uralás előtt, 2012 (Zepeczaner Jenő felvétele). 10 Vofkori 1998. p. 89. 11 Szász 2017. pp. 9-10. 10
