Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Galambos Éva et al.: Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai
A MINTÁKBAN ELŐFORDULÓ SÓK TÁBLÁZATOS t ISSZEGZÉSE Minta 1.1. 1.2. 1.3. l.A. 2. 2. A. 2.B. Sók NaCO, Na2C0,H2O Na,H(C0,)2-2H20 Na4(S04)(C0,,SO4) Ca(COj) NaCI Ca(COj) Na2S04 MgCO, MgCO, 3H20 Ca(CO,) Ca2S04-2H20 NaNO, NaNO, NaCI Ca2S04-2H20 NaNO, NaCI KCI Ca2S04-2H20 NaNO, NaCI KNO, KCI Higroszkóposság nem nem nem enyhén ? enyhén nem Minta 3. 4. 5. 5.B. 6. 7. 8. Sók Ca2S04 2H20 NaNOj NaCI CaCI Ca2S04 2H20 Ca2S04l/2H20 Mg2S04H20 NaNOj CaCI Ca2S04 2H20 NaNOj NaCI CaCI Ca2S04 2H20 NaNO, NaCI CaCI Ca2S04 2H20 NaNO, CaCI Ca2S04 2H20 NaNO, CaCI Ca2S04-2H20 NaNO, NaCI KO Higroszkóposság igen enyhén erősen erősen erősen erősen enyhén Minta 9. 10. 11. 12. 13. Sók Ca2S04 2H20 NaNO, NaCI CaCI Ca2S04 2H20 Na NO, NaCI CaCI Ca2S04 2H20 NaNOj NaCI Ca2S04 2H,0 NaNO, Ca2S04 2H20 Ca2S04l/2H20 NaNO, Higroszkóposság erősen igen enyhén enyhén nem jelenlétére, amelyek számára a higroszkópos kloridok kedvező nedves környezetet biztosítottak. Az oxalátok megjelenésével, valamint a higroszkópos sók okozta folyamatos nedvesedéssel is összefüggésbe hozható az a jelenség, ami bizonyos felületeken „nedves foltként” ható elsötétedésként észlelhető (82. kép). Ritka ásványos anyagot mutattunk ki az egyik oszlopfő elzöldült felületéből vett mintából (96-97. kép). A minta színe eredetileg kék vagy zöld lehetett (azurii, vagy esetleg malachit zöld). Elemanalitikai (EDX) mérésekkel a réztartalom egyértelműen kimutatható volt, emellett magas klór-, és ólomtartalom is. A röntgen-diffrakciós vizsgálat eredménye: wedellit (15%), wewellit 91. kép. Egy kipergett csillagdísz barnás széle. 92. kép. A fólia alsó, óntartalmú része ezen a mintán már teljesen elbamult. Felette az ólomtartalmú ragasztóanyag és felül a vékony aranyfólia foglal helyet. Mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat. 93. kép. Kipergett csillag helye a mennyezeten. 94. kép. SEM-EDX vizsgálat: a keresztmetszet csiszolaton barnának látszó alsó rész óntartalmú, a ragasztóanyag ólomtartalmú, a felső vékony fólia pedig ezüstöt és aranyat tartalmaz. (12%), atakamit (8%), paratakamit (5%) és cumengeit (Pb2,Cu20Clf2(OH)40) (15%). A cumengeit egy ritka, a természetben is előforduló ólom-réz-klorid ásvány. Almakeréken valószínűleg azért alakulhatott ki, mert a réztartalmú festékek mellett ólomtartalmú festék is jelen volt. A „nedves” megjelenésű foltosodás itt is az oxalátoknak, vagy a higroszkópos sóknak köszönhető.14 A fémfóliák károsodásai Az eddigiekben leírt, a középkorra jellemző élénk színezés mellett a falképet fémfóliával is gazdagon díszítették. A glóriák, az égbolton már csak nyomokban fellelhető csillagok (87., 90-91. kép), valamint a ruhák díszei kis, kivágott fémfóliákkal voltak aprólékosan kialakítva. Ezek a fóliák mára szintén nagyrészt leperegtek, vagy elváltoztak - elbamultak, elfeketedtek. A fóliák leválásának több oka lehet. Egyrészt a használt ragasztóanyag idővel meggyengülhetett, zsugorodhatott, másrészt a fólia alatt kikristályosodó sók lelökhették a réteget. A fóliák nagy része több anyagból készült: ónfóliára valamilyen szerves, ólomszikkatíwal kezelt kötőanyaggal (94. kép) felragasztott arany és ezüst összetételű vékonyabb lemezt ragasztottak (lehetséges, hogy zwischgold-ot használtak). A 30-40 mm vastag ónfóliák sokszor elbamultak, ebben más okok mellett, az alacsony hőmérséklet is közrejátszhatott, ami elősegíti az ón kristályszerkezeti átalakulását (ónpestis), de a jelenlévő sók miatt más vegyületek is kialakulhattak.15 A vékony (2-4 mm) arany-ezüst réteg pedig a magas ezüsttartalom miatt feketedett el, ezüst-szulfid alakult ki. 14 Svarcová 2009. A cumengeit előfordulhatna kísérőásványként is, de akkor több azurit vagy malachit mintában is kimutatható lenne. Inkább feltehető hogy átalakulási termékként jelenik meg. 15 Cardell 2012, MacLeod, I. 2005. 44
