Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)

Galambos Éva et al.: Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai

62. kép. Normál felvétel: a díszítő szegély halvány narancsos, szürkés-feketés színű.

63. kép. A díszítőszegély élénk, narancssárgás színben világít a lumineszcens felvételen.

64. kép. A narancs-színű, 10-20 mikronos tűkristályok csoportja átmenő fényben.

65. kép. A narancs-színű, 10-20 mikronos tűkristályok csoportja átmenő fényben, keresztezett polarizátor-analizátor állásnál kettőstörőnek bizonyult.

66. kép. Az alsó barnás, sötét rétegen narancs-színű, tűszerű kristályok láthatók a mikroszkópos keresztmetszet-csiszolaton.

67. kép. Lumineszcens mikroszkópos felvételen a narancs-színű kristályok enyhén lumineszkálnak.

68. kép. A tűkristályos réteg szerkezete SEM-EDX felvételen.

Az egyik ólomtartalmú mintán (50-54. kép), ahol még vörösnek látszó minium volt, polarizációs mikroszkóppal és az XRD vizsgálat eredménye alapján is kimutatható volt a minium masszikot és litharge tartalma.9 A világos szemcsék (hidrocerrusit, litharge, masszikot) a minium pigment-előállításból maradhattak vissza, a készítéskor alkalmazott nem megfelelő hőntartás miatt alakultak ki. Emellett a szemcsék nagy mérete a kemence típusú előállításra is utal, amire ez a változatos összetétel jellemző. Irodalmi adatok alapján az ilyen alacsony tisztaságú minium hajlamosabb az elváltozásra, ami a jelen példa alapján is valószínűsíthető.10

A vizsgálatok során a leglátványosabb jelenség a falképről készült lumineszcens felvételeken megjelenő, élénk narancsos színben lumineszkáló csík volt (62-63. kép). Az innen származó mintákban ólom és klór is kimutatható volt. A sötétszínű réteg felszínén egy tűs, kristályos jellegű, narancs-színű réteg volt látható a mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatokon. Ez nem festett réteg, egyértelműen sókivirágzás jellegét mutatta (73-77. kép). Röntgen-diffrakciós vizsgálattal kimutatható volt, hogy az alsó sötét réteg összetétele: scrutinyit (PbO) 15%, plattnerit (PbO) 60%, kvarc 10%, kalcit 15%; a külső narancsos

9 Az XRD alapján: hidrocerussit (5%), litharge (6%), masszikot (8%), minium (80%).

10 Fitzhugh 1986, Eastaugh - Walsh - Chaplin - Siddall 2004, Saunders - Spring - Higgitt 2002.

rétegé: scrutinyit (PbO) 5%, plattnerit (PbO) 25%, lauronit (Pb(OH)Cl 5%, kvarc, 5%, kalcit 15%, gipsz 5%, whewellit 15%, és weddellit 5%. Azaz a feketedést az ólom-oxidok, plattnerit és a scrutinyit okozták, a narancsos tűkristályok pedig laurionitot, azaz ólom-klorid ásványt tartalmaznak. Ez utóbbi lumineszkál11 UV sugárzásban, ami magyarázatot ad a lumineszcens felvételeken megjelenő, erőteljesen lumineszkáló sávra. A falazatban lévő vízoldható sók ebben az esetben is közrejátszottak a pigmentek kémiai átalakulásában és a látvány megváltozásában, mivel jelenleg a festékréteg felszínén a narancssárga színű, tűs ólom-klorid kristályréteg látható.

A réztartalmú pigmentek elváltozásai

Az elbamult felületek esetében nehezebb mintavétel nélkül meghatározni az eredeti színt, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy például a drapériák vagy az angyalok szárnya hol lehetett eredetileg zölddel vagy más színnel festve. Viszont a fák lombjainál (69. kép), főleg az átmenetesen elváltozott zöld-bama foltok alapján következtethetünk arra, hogy az adott rész egykor zöld volt.

Ezeken a területeken a festékben használt, PLM és EDX segítségével kimutatott, eredetileg zöld szferolitos malachit11 12 elbamult, feltehetően szintén a vízoldható sók

11 Robbins 1994.

12 Heydenreich 2003, Galambos - Vihart 2013.

40