Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Galambos Éva et al.: Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai
26. kép. Mária köpenyét kivágott négyzetes fólia rátétekkel díszítették, melyeknek nagyrészt csak a helye maradt meg. 27. kép. Az angyal testének festése elsötétedett, de a patronminta látszik rajta. inkább természetes okkereket (goethitet) tartalmaz (28-29. kép). Különféle árnyalatú és színű vas-oxid tartalmú földfestékeket, vöröset és barnát is használtak, ezek a pigmentek nem változtak el. A testszínek általában világosak, fehér (mész vagy szentjánosfehér) és okkeres színek használatával festette meg a mester a részleteket, majd növényi szénből készült feketével kontúrozta (30-31. kép). A fejek kidolgozása nem mindenhol egyforma, vannak egyszerűbben megrajzoltak, vannak kidolgozottabbak. A képek közül kitűnik az északi falon lévő „Feltámadás” jelenet figuráinak arca, ahol az ábrázolás részletgazdagabb és a testszínek sötétebb rózsaszínűek (32-33. kép) mint máshol. Ennek oka, hogy sokkal több vas-oxid tartalmú vörössel készültek. Ezt a jelenetet feltehetően más mester alkotta, mint a szentély többi képét. A háttér kék égboltján növényi szénnel és mésszel készült, szürkés-fekete színű aláfestésre vastag azurit réteget hordtak fel. A kék ruhákat is azurittal festették, de ezek alatt általában nincs fekete aláfestés (28. kép). A kék színek árnyalatait tehát úgy érte el a festő, hogy az azurit alatti aláfestést módosította (34-35. kép), vagy a sötétebb tónus eléréséhez növényi szenet is kevert a festékbe. 28. kép. Angyalfigura kék ruhája, alatta jól látszik az okkeres alárajz, déli fal. 29. kép. Nagyon vékony, 20-30 pm-es, vas-oxid tartalmú festékkel készült alárajz, a kék azurit alatt. Mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat. 30. kép. Világos testszín, részlet a boltozatról. 31. kép. A világos testszínből vett minta mikroszkópos keresztmetszet-csiszolata. A testszín nagyon kevés sárga és vörös szemcsét tartalmaz. A keresztmetszeten látszik a narancsos alárajz is. 32. kép. Északi fal, „Feltámadás” jelenet, a katona arcáról vett testszín minta. 33. kép. A katona arcáról vett minta mikroszkópos keresztmetszet-csiszolata. A testszín pigmentáltabb, rózsaszínesebb, mint a világos-sárgás testszínek. A barnás-okkeres színek foldfestékkel készültek (36- 37. kép), de sok felületen a jelenleg látható barna szín zöld, vagy vörös pigmentek elváltozásából alakult ki, azaz eredetileg nem volt ennyi barna árnyalat a falképeken. 34. kép. Boltozat, háttér: az azurit nagyrésze kipergett és látszik a szürkés aláfestés. 35. kép. Mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat: az aláfestő szürkés réteg mész és növényi szén keveréke, ezen pedig az azurit. Több volt a zölddel festett rész is: főleg drapériák, fák, virágok és növények. Ezek festéséhez szferolitos malachitot használtak. Az eredeti színvilág további módosulása, hogy a ma élénkebb zöld vagy türkiz színűnek látszó 36. kép. Zöld alapon barna patronminta. 37. kép. Mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat. A barna patronminta rétege vas-oxid tartalmú, alatta az eredeti zöld kerekded szferolitos malachitszemcséket tartalmazó réteg húzódik. felületek szintén pigmentelváltozások eredményeképpen alakultak ki. Ezek az átalakulási termékek a malachit zöld színéhez tónusban közelítenek, de valójában az ilyen réte-37
