Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Galambos Éva et al.: Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai
Az almakeréki falképek színelváltozása és vizsgálatai Galambos Éva - Váli Zsuzsánna - Török Ákos - Nemes Erika Az almakeréki templom román stílusban épült, majd a 14. században átépítették. A szentélyt díszítő freskók az 1390- 1400 körüli időszakra datálhatok, különlegességük, hogy szinte érintetlenül őrzik a gótikus stílust, hiszen átfestés nélkül maradtak fenn, és a korábbi restaurálások során is csak kismértékű javításokat végeztek rajtuk. A templom falképeinek szakszerű helyreállítása indokolttá tette a restaurátori beavatkozások megtervezéséhez az épület, főként a falképet hordozó falazat és vakolat, valamint a festett felület alaposabb felmérését és vizsgálatait. Szemrevételezéssel is megállapítható, hogy a falazat vizesedett, a vízoldható sók károsító folyamatokat indítottak be, és a falkép eredeti színezése elváltozott. A vizsgálatok célja a károsodás okainak kiderítése volt, és javaslattétel azok megszüntetésére, valamint a szentély és a benne található falképek restaurálásának megtervezéséhez szükséges adatok közlése. Az evangélikus templom felmérésére 2015 elején kaptunk megbízást a Forster Gyula Központtól. A megbízót képviselve Gayerhoífer Kovács Gábor szervezte meg a felmérést, előre elkészített alapos fotódokumentációval segítve munkánkat, valamint az erdélyi kollégákkal együtt1 biztosította az előre állványozott helyszint. A helyszíni vizsgálatokat Dr. Török Ákos és Dr. Galambos Éva végezte, a mintavételben Nemes Erika segített. A laboratóriumi vizsgálatok egy része a Budapesti Műszaki Egyetem Építőanyagok és Mémökgeológia Tanszék NAT által 1-1258/2011 számon akkreditált Anyagvizsgáló laboratóriumának kőzetvizsgáló részlegében készült Dr. Török Ákos vezetésével, másik része a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének mikroszkópos laboratóriumában: Dr. Galambos Éva a festett rétegeket, Váli Zsuzsánna doktorandusz a só-, Nemes Erika a vakolatvizsgálatokat végezte. Az elemanalitikai (SEM-EDX) méréseket az ELTE TTK FFI Kőzettani és Geokémiai Tanszékén Bendő Zsolt, a röntgen-diffrakciós vizsgálatokat az MTA Kémiai Kutató Intézetében Sajó István készítette. A kötőanyag vizsgálatokat Varga Tímea és Judik Katalin végezte a MTA Geokémiai Kutatóintézetében. Fototechnikai vizsgálatok A helyszíni fotótechnikai vizsgálatok során normál, surlófényes, és UV-lumineszcens felvételeket készítettünk. Ez utóbbiakon bizonyos felületek a környezetükhöz ké-1 A Kiss Lóránd irányította restaurátor csapat, akik a szentély alsó falszakaszának korábbi feltárását és restaurálását végezték. 1. kép. Az apszis keleti boltszakasza normál fényben. 2. kép. UV-lumineszcens felvétel. A sóterhelt felületek világos foltokban jelennek meg a két oldalfal tetején és a zárókőnél. pest világosabban jelentek meg (1-2. kép). A jelenség kétféleképpen is magyarázható: a világosan jelentkező anyagok vagy erősebben lumineszkálnak vagy jobban visszaverik a látható tartomány rövidebb hullámhosszú sugarait. Ezek a részek - pl. a középső zárókő és a borda indításánál lévő élénk kékes foltok, a boltozatok vállánál látható világos felületek, vagy az oldalfalakon sávosan megjelenő narancsos-rózsaszínes foltok -, általában a nagyobb sóterhelés miatt kialakuló sókiülések, vagy festékkipergések helyén kilátszó meszes vakolat kontrasztosabb megjelenései, melyek összefüggésben vannak a falvizesedés koncentráltabb területeivel. Nedvességtartalom vizsgálat A szentély falazatának belső, vakolt részein, a festett falszakaszokon és a mennyezeten is meghatároztuk a nedvességtartalmat hordozható GANN Elydromette UNI 1 műszer segítségével. Egyes belső falszakaszokon roncsolásmentes szilárdsági vizsgálatok is történtek durosz-31
