Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)
Fa Lili Eszter: Egy 16. századi, bizánci típusú kéziratos könyv restaurálása
14-15. kép. A hosszmetszés retusálás előtt és után. Digitalizálás Sor került a restaurált kötet digitalizására, ami lappáronként történt. A nagy felbontásban fényképezett digitális kötet alkalmas a szöveg kutatására, célja az eredeti kímélése. A képek elnevezése az oldalszámozást követi. A kötésbőr tisztítása és restaurálása A kötésbőr tisztítása szárazon radírral és Wishab radírszivaccsal, valamint puha ronggyal és ecsettel történt. Utánenyvezés és lapjavítás közben a gerinc a többszöri alkoholos likkerrel3 való átkenés miatt jelentősen puhult. A tisztítás az oldódódási próbák alapján elsősorban alkoholos likkeres, alig nyirkos tamponálással történt, felváltva vizes likkerrel4 is. A sarkok és a nagyobb borhiányok pótlásai árnyalatában megfelelő növényi cserzésü kecskebőrből készültek. A ragasztóanyag 1:1 arányú búza - és rizskeményítő keveréke, valamint bőrenyv volt. A kötésbőrön nagyon zavaró volt a mintegy 75-80, 2-3 mm átmérőjű kirepülő nyílás. Ezek javítása a kiegészítésre alkalmazott bőr serfeléséből maradt finom, 3-5 mm vékony bőrreszelékkel, valamint a búza- és rizskeményítő keverékével és bőrenywel tömítve történt, majd ezt száradás után akvarellfestékkel retusálás követte.5 A bőr felületi kopásainak retusálása, mind a táblákon, mind a gerincen akvarellfestékkel készült (16. kép). Táblák javítása Az esztétikai egység megteremtése érdekében szükség volt a letört táblasarkok kiegészítésére. A táblák száraztisztítása - a rajzolt/írott részeket kikerülve - Fachs S 20- as radírral, ecsettel és porszívózással, a rovarrágás okoz-3 Alkoholos likker: 100 ml desztillált víz, 100 ml izopropil alkohol, 30 ml pataolaj, 3 ml zsíralkohol-szulfát vizes oldata. 4 Vizes likker: 400 ml desztillált víz, 40 ml zsíralkohol-szulfát vizes oldata, 10 g lanolin, 30 ml pataolaj, 3 ml Preventol ON Extra 1%-os etil-alkoholos oldata. 5 A retusálás színei természetes és égetett sziéna, természetes és égetett umbra, Paynes szürke festékekből álltak, keverve krapplakk és elefántcsont feketével, amelyek jól igazodtak a bőr vöröses árnyalatához és a sötétebb részletekhez is. 16. kép. A bőrjavítá- 17. kép. A fatábla hiányainak kiegészísok retusálása akva- tése. rellfestékkel. ta lyukak tisztítása kis ecsettel és tűvel történt. Néhány lyukban megfigyelhető volt kis mennyiségű, világosabb furatliszt. Aktív rovarfertőzést ugyan nem volt megállapítható, de az esetleges fertőzöttség megszüntetése érdekében a lyukakba fertőtlenítő anyag injektálására került sor. A kezelőszer a fungicid hatású Preventol ON Extra (nátrium-2-fenil-fenolát) 1%-os etil-alkoholos oldata volt, ami a próbák során nem okozott színváltozást a bőrön sem. Az arc- és háttábla alsó két sarkán keményfa fűrészporral kevert kétkomponensű, Uverapid 20 perces fazékidejű epoxigyanta kiegészítés készült (17. kép). A fapor miatt a 20 perces fazékidő kitolódott, de kellően kemény kiegészítést eredményezett. A hosszabb fazékidő miatt tovább lehetett alakítani a kiegészítés formáját. A végleges kötéséhez 24 órát írnak elő, a bőrkiegészítések két nappal a fatáblák javítása után készültek. Csatrekonstrukció készítése A bizánci típusú könyvkötések szinte elmaradhatatlan elemei a laposfonással készülő, két vagy háromágú szíjon lévő kengyel alakú csatok és a tábla keresztmetszetébe vert szegek. Az ilyen típusú záródás nagyon sérülékeny, mert a bőrszíjakat rendszerint csat átfűzik a két vagy három lyukon, esetleg kiragasztják a tábla belső felületére, 18. kép. A bizánci kötésekre jellemző hármas laposfonásos csatszíjak helye a háttáblán. A lyukakban megmaradtak az eredeti szíj töredékei. 19. kép. A rekonstruált sárgaréz, kengyel alakú csatok és az új laposfonásos csatszíjak. 43
