Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)

Fa Lili Eszter: Egy 16. századi, bizánci típusú kéziratos könyv restaurálása

Egy 16. századi, bizánci típusú kéziratos könyv restaurálása Fa Lili Eszter Bevezetés A szerbek a Magyar Királyság területére a 16-17. század folyamán települtek be délről, a török elől menekülve és a Duna mellett telepedtek le. Ezek a szerb közösségek nem csak hoztak magukkal könyveket, hanem Magyarországon másolták, kötötték is azokat. Nem volt saját nyomdájuk, cirill betűs, liturgikus könyveiket főleg velencei szerb nyomdászoktól, illetve ukrán, lengyel, orosz könyvkeres­kedőktől szerezték be. Jellemző volt, hogy az erősen hasz­nált sérült nyomtatott könyveiket kéziratokkal pótolták. A fennmaradt magyarországi szerb könyvkötések alapján megállapítható, hogy a környezet nyugati típusú kötésha­gyománya hatással volt az eredeti bizánci kötéstechnikára, kevert típusú könyvkötéseket hozva létre. A bizánci könyvkötés jellegzetességei a láncölté­­ses fűzés, a könyvtáblára kifutó vászon gerinckasíro­­zás. A táblák élében vájat fut, az oromszegő kiemelke­dik a táblák síkjából. A kötések általában vaknyomásos, egyesbélyegzős, vagy léniás díszítésűek, a kötéstáblákat fémveretekkel látták el, illetve a könyv általában két darab hármas, laposfonásos szíjra fűzött, kengyel alakú csattal záródik (1. ábra). A tanulmány tárgyát képező kötet - fel­tehetően a 16. század végén készült, cirill betűs, kéziratos Böjti Triódion — is magán viseli ezeket a jellegzetessé­geket. Tisztán bizánci jellegű, a könyvkötés a kézirattal egyidős, eredeti, nem látszanak újrakötés nyomai. A kötet a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban őrzött 1. ábra. A bizánci könyvkötések jellegzetességei. 1. kép. A kötet restaurálás előtt. 22 darab szerb, liturgikus könyv egyike, melyek korábban az adonyi szerb templom tulajdonában voltak, majd 1913- ban kerültek a múzeum könyvtárának gyűjteményébe. A kötet állapota restaurálás előtt A könyvtest merített papír anyagú íráshordozóra készült, fekete és vörös színű tintával írták. Bizánci stílusú egészbőr kötésén láncöltéses fűzés, vászon gerinckasírozás, kiemel­kedő, emeletes, vörös és zöld kétszínű oromszegők vájat a táblák élében, hármas, laposfonású szíjak, egyesbélyeg­zős, léniás vaknyomásos díszítés figyelhetők meg rajta. A kötet 21 cm széles és 29,3 cm magas. A táblák 1 cm vastagok, a gerinc 5 cm vastag, a hosszmetszés táblákkal együtt 6,5 cm. A 398 oldalas könyvtest vastagsága 4,4 cm (1. kép). 2. kép. A kötet bőrborítása restaurálás előtt. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom