Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)

Bóna István: Pécsváradi románkori falfestmények sürgősségi konzerválása

döntően szikékkel dolgoztunk: szerettünk volna a korábbi feltárásnál jobb eredményt elérni. Megállapítottuk, hogy nagyon lassú és óvatos munka, valamint folyamatos kon­zerválás mellett valószínűleg érdemes lesz feltárni a fal­festést. Próba rögzítés Az általunk feltárt festések jobb állapotban voltak, mint a hatvanas években feltártak. Ennek oka lehet az, hogy finomabb módszereket alkalmaztunk, de az is, hogy a régebben feltárt felületek már ötvenöt éve ki vannak téve a templomban lévő kedvezőtlen körülményeknek. A gyengének tűnő részeket 2,5%-os Aquazol 500 oldattal ecseteltük. Ez a száradás után teljesen észrevehetetlenné vált. A só-károk enyhítése A falazat alsó régióiban kell jelenleg elsősorban só-károk­kal számolnunk. Mivel az épület nedvesedés elleni védel­me érdekében semmi nem történt, úgy döntöttünk, hogy a legveszélyeztetettebb részre tartós só-szívópakolást te­szünk fel. A szentélyben a munkánk vége felé, az alsó egy arasznyi sávban már fekete penésztelepek jelentek meg, amik a sötét nedves felületeken nem voltak túl feltűnőek. A frissen feltett vakolaton is hamar megjelentek a pe­nésztelepek, immár nagyon zavaróan. A saját keverésű, kvarchomok15, kaolin és poliamid-szál vagdalék16 tartal­mú só-szívó vakolatot az alsó mintegy 60-70 centiméterre hordtuk fel. Ha ez beválik, akkor legalább a következő ta­vaszig fent kell hagyni, majd a tavasz végén újra ki kell cserélni ugyanilyen összetételűvel. Összefoglaló A fenti ismertetés alapján felmerül a kérdés miért alkal­maztak a restaurátorok ennyiféle anyagot és eljárást, mi alapozta meg a folyton változó megoldásokat? A válasz a gyakorlat és a restaurálást megelőző vizsgálatok bonyo­lultságában, néha ellentmondásában keresendő. A meg­előző vizsgálatok soha nem terjedhetnek ki az adott mű minden egyes négyzetcentiméterére, és nem végezhető végtelen számú vizsgálat sem. Azaz a restaurátor a leg­alaposabb természettudományos előkészítés után is min­den alkalommal korlátozott ismeretek birtokában kezdi el a munkáját. A kutatások és vizsgálati eredmények alap­ján tervezett beavatkozások közben egyre-másra érhetik meglepetések. Ezekre a helyszínen kell azonnal reagálnia. Munkája eredményeit tekintve nincs lehetőség ellenpró­bára. Soha nem lehet biztos abban, mi történt volna, ha más megoldás mellett döntött volna. A restaurátor az el­méletileg legjobb megoldások helyett többnyire azt kény­telen választani, ami az adott helyzetben működik. Hiába lenne a legjobb egy injektáló vakolat, ha nem tudjuk be­juttatni az elvált felületek alá. Hiába kitűnő egy szilárdí­tó szer, ha nem issza be a vakolat. A restaurátor a való életben tevékenykedik. Tudnia kell, mi lenne az ideális beavatkozás, de azt is, hogy a valóságban alkalmazható megoldások közül mit a legjobb kiválasztania. Munkáját az elméleti szakemberek gyakran bírálják, sokszor megfelelő ismeretek, vagy információ hiányában, esetleg laborkörülmények között kapott kísérleti eredmé­nyek alapján. A restaurátor az általa végzett beavatko­zások helyességét csak úgy tudja megvédeni, ha azokat szakszerűen alapozza meg. Ugyanakkor elméleti tudása mellett valós problémákat kell anyagi, pénzügyi felelős­ség mellett megoldania. Minél jobb a képzettsége, annál kevesebbet fog hibázni, de a világ annyira bonyolult, hogy „biztosra” sohase mehet. A munkát Bóna István (vezető restaurátor, vizsgála­tok, dokumentálás, restaurálás), Kürtösi Brigitta (vizsgá­latok, dokumentálás, restaurálás), Lopusny Erzsébet (res­taurálás), Susánszky Ágnes (restaurálás) és Verebes Dóra (restaurálás) végezték. Bóna István DLA habil festményrestaurátor, docens Magyar Képzőművészeti Egyetem 1062 Budapest Andrássy út 69-71. Tel:+36 70 666 0541 E-mail: bonaistvanmeister@gmail.com IRODALOM BOROMISZÁNÉ SZENTESI, Róza - ILLÉS, János, (1960): Dokumentáció. Forster Gyula Nemzeti Örök­séggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Tervtár, ltsz.: 37907 BODÓ, Balázs (2004): A pécsváradi kolostor I. István korában In: Etűdök, Szerk. Bodolay István, Budapest, KÖH. pp. 21-33. TÖRÖK, Ákos - GALAMBOS, Éva (2014). A Pécsvára­di kápolna állapotfelmérése, károsodás okainak meg­állapítása, restaurálási terv és helyreállítási javaslatok. Vizsgálati jelentés. 15 Mosott kvarchomok a helyi homokbányából. 16 Fibrin, Techno Wato. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom