Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
Kissné Bendefy Márta: Régészeti bőrtárgyak leletmentésének és konzerválásának nehézségei
8. kép. Réz korróziós termékkel szennyezett töredékek tisztítása Selecton B2 oldatában. A fürdő zöld színe jelzi a rézvegyületek kioldódását. I 9. kép. A töredékek öblítése a komplexképzővel történő tisztítás után csapvízben. 10. kép. Több leletcsomag együttes áztatása 25%-os glicerin oldatban. 12. kép. A tüllbe varrt darabok lecsurgatása műanyag rácsra rögzítve. A leletek azonosító számát is rögzíteni lehet a tüli rétegek között. 11. kép. A leletek, leletcsomagok szikkasztása a konzerváló fürdőből kiemelés után. Konzerválás A tárgyak által hordozott információt (eredeti cserzőanyag, színezék, zsírozószer, stb.) legjobban úgy őrizhetnénk meg, ha tisztítás után semmilyen kezelőszert nem juttatnánk a bőrbe. Másrészt, ha a bőröket egyszerűen hagynánk megszáradni, összezsugorodnának, megkeményednének. Ennek oka, hogy a víz nagy felületi feszültsége párolgáskor összehúzza a rostokat, amelyek így öszszetapadnak. Kezelés nélküli szárítás csak olyan töredék darabok esetén ajánlott, melyeken vizsgálatokat szeretnénk végezni. A konzerválás célja a bőr rugalmasságának, nedvességtartalmának visszaadása. Ennek érdekében olyan anyagokat juttatunk a rostok közé, amelyek száradás után megakadályozzák azok összetapadását, és stabilizálják a víz mennyiségét a bőrben. Erre a higroszkópos tulajdonságú, többértékű alkoholok alkalmasak. Kezelés során polietilén-glikol (PEG 400, 600) vagy glicerin, 15-30%-os vizes oldatában áztatjuk a bőröket, azok 51
