Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
Tóth Zsuzsanna: A kétszínű oromszegő és a történeti kötéstípusok kapcsolata
A táblák szintén apró, de folyamatos változásokon mentek át a típus használata során. A fatáblák mindvégig szinte kizárólag bükkfából készültek, metszéshez eső belső oldaluk rézsútolása minden kötésen látható. A fatáblák külső oldalát kezdetben szakaszosan rézsútolták. Ez a táblakialakítás, kissé más arányokkal, már egyes gótikus kötéseken megjelent, a sarkoknál megmunkálás nélkül hagyott helyekkel lehetővé téve a sarokveretek felszerelését a kötetekre. Ennek ellenére erre a kötéstípusra már ritkán került sarok és köldökveret. Nemcsak a tábla középső szakaszán, hanem a hosszoldali peremén, a csat fölött, illetve alatt is lehet egy kis ívelt „ujjnyomnak” nevezett rézsútolt szakasz. Ez megtalálható az elő- és háttáblán egyaránt, de van, hogy csak az előtáblán jelenik meg, és hiányozhat is a kötésekről. A szakaszos rézsútolás a kötéstípus használata során mindvégig előfordult, de míg ez a korábbi kötések kötelező eleme volt, később használata folyamatosan visszaszorult, továbbélése valószínűleg szintén területhez, műhelyhez kötődik. A rézsútolást gyakran hangsúlyozza nyomás. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a rézsútolás fokozatosan tűnik el a táblákról, a nem létező rézsútolást jelző nyomásdíszítő motívumként, jelentését vesztve, sokáig megmarad (13. ábra). Pl. az 1684-es würzburgi kötésen a léniázás iránya még meg is fordult (10. ábrán a harmadik kötésen a kötéstábla elején). A kötéstípust hosszú ideig tartó használata során szinte mindvégig csatok kísérték. A könyveken három csattípus darabjai is megjelenhetnek. Az egyik, a karéjos A sarokveret alatt a tábla nem rézsútolt. Bázel, 1558. A rézsútolást nyomás hangsúlyozza. Wittenberg, 1565. A rézsútolás helyét már csak a nyomás jelzi. Antwerpen, 1687. Papírtáblás kötés egyedi csattal, a tábla, anyaga miatt, egyáltalán nem rézsútolt Diliingen, 1691. 12. ábra. A fűzés és a táblák rögzítésének változása. 14. ábra. Karéjos csattípus, Ingolstadt, 1565. ESD 15. ábra. Felemás csattípus. Wittenberg, 1563. 16. ábra. Akasztós csattípus, 1643 körül. csattípus (14. ábra) használata soha nem vált általánossá és példányai a csattípussal együtt a 16. század közepére el is tűntek a kötésekről. Már a kezdetektől a felemás csattípus (15. ábra) az uralkodó, majd a 17. század közepétől fokozatosan az akasztós csatok (16. ábra) váltják fel, de a 17. század végéig a két csattípus együtt él. Ezután már csak akasztós csatokat találunk, de egyre több a csat nélküli, sőt a papírtáblás kötés is. Kötéstöredék, 16. század első fele. 17. ábra. Az oromszegő alap vége a tábla külsején kialakított vájatba fekszik. 31