Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: A pergamen és a cserzetlen bőr felépítése, viselkedése, károsodása a műtárgyrestaurálás tükrében
mintegy alapoztak. Ezáltal a kész lap írott oldala fehér és nagyon sima, a másik viszont sárgás színű, és sok esetben a bennmaradt szőrtüszők sötét pöttyökként láthatók rajta. Az oklevelek legjellegzetesebb károsodásai tárolásuk és használatuk módjából származnak. Ezeket ugyanis összehajtva borítékban, tokban tartották, külső felületükre írták később a dátumot, leltári számot, egyéb megjegyzéseket. Emiatt egyenetlen szennyezettség, a hajtási nyúlások okozta deformáció, gyengülések valamint fizikai sérülések jellemzők e tárgytípusra. A kifakult vagy pergő tinta, a repedező, leváló festékréteg és a festék-, illetve tintamarás jelensége, továbbá a hitelesítést biztosító pecsét (többnyire befüggesztett vagy rányomott viaszpecsétek) és a befuggesztőanyag (selyem, vagy fémszálas zsinór, pergamen szalag) sérülése vagy hiánya is gyakori (12. kép). Mozgatható szerkezetű tárgyak Könyvek A középkori kódexek lapjainak anyaga írópergamen volt, melyet többnyire mindkét oldalán megcsiszoltak, a barkarétegét eltávolították, majd krétázták és gubacs- vagy koromtintával írtak rá, végül általában tojástemperával és aranyozással díszítették. A későbbiekben a papírra írt, nyomtatott köteteken találkozunk pergamennel puha, félkemény és keménytáblás kötések borítójaként. Ebbe a típusba sorolhatók az ún. debreceni pergamenkötések, melyek többsége a 18. században készült, festéssel és aranyozással gazdagon díszített vizsgaremek.25 Az írott pergamenlapokat alkalmanként másodlagosan is felhasználták könyvek borítására vagy kisebb darabokra vágva gerinckasírozás és oromszegőalap anyagaként. A könyvek legjellemzőbb károsodásai a szerkezet használatból eredő sérülései, vagyis a fűzés meglazulása, felbomlása, a nyílás meggyengülése, szakadása, a fatáblák törése, repedése vagy a papírtáblák kopása, sérülése, illetve a borítóanyag szakadása, hiánya. A pergamenborítás deformációja, megkeményedése miatt gyakori a tábla belső oldalára ragasztott előzéktükör szakadása (13-14. kép). Puha pergamenkötések esetén pedig a borítóanyag zsugorodása, sérülése és ennek következtében a lapok széleinek fizikai károsodása figyelhető meg. A rnyjátékfigurák Több ázsiai országban is szokás volt, hogy árnyjátékkal tették élvezetesebbé az elmesélt történeteket. Az emberi és állati alakokat többnyire cserzetlen bőrlapból, esetleg 15-16. kép. Penészfoltok egy török ámyjáték figurán és pergő festék egy indonéz vajang figurán. (Néprajzi Múzeum, fotó: Nyíri Gábor; magántulajdon, fotó: Orosz Katalin). 25 A debreceni festett pergamenkötésekről bővebb információt ld. Rozsondai 2002 és Beöthyné Kozocsa 2002. 94 13-14. kép. A pergamen borítás deformációja, felválása miatt sérült előzék egy köteten (OSZK, fotó: Tóth Zsuzsanna).
