Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Guttmann Márta: Festett felületek szerves kötőanyagának vizsgálata gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometria (GC-MS) által

Fehérje és cukor frakció T~ II. Újraoldás III. Extrahálás IV. OMIX C4 tisztítás Cukor frakció V. Mikrohullámos savas hidrolízis _A__^ Egyszerű cukrok keveréke Minta . Ammonias extrahálás _______I___________-> Kivonat (^Fehérje frakció^) IX. Mikrohullámos savas hidrolízis Zsír és gyanta frakció XII. Szappanosítás vízfürdőn I XIII. Semlegesítés XIV. Extrahálás XV. Derivatizálás I XVI. Az zsírsavak és gyantatöredék elválasztása és azonosítása GC-MS-sel VI. Zeolitos tisztítás VII. Merkaptilás, derivatizálás x- Derivatizálás Vili. Az egyszerű cukrok elválasztása XI. anainosavak elválasztása és és azonosítása GC-MS-sel azonosítása GC-MS-sel 4. ábra. Az egy mintából kiin­duló GC-MS vizsgálat egysze­rűsített menete. Az eljárás igen bonyolult, munkaigényes, a teljes vizsgálat időtartama minimum 4 nap. (Lluveras et al, 2010.) professzomő által vezetett kutatócsoport" módsze­rét ismerteti részletesen, mert ezen eljárás egyetlen kis­méretű (1 mg-nyi) mintából kiindulva, lehetővé teszi a minta összes szerves összetevőinek kimutatását, kizárva a szervetlen alkotóelemek zavaró hatását is."’ Az eljárás lényege, hogy a minta szerves anyagait fizikai és vegyi úton három szerves anyagcsoportra választja szét: fehér­jékre, cukrokra, valamint zsírokra és gyantákra. E cso­portok a mintában jelenlevő képviselőit azután kismo­­lekulájú, gázfázisba hozható alkotóelemeikre bontja le. így, a fehérjékből aminosavak, a cukrokból elemi cuk­rok, a zsírokból zsírsavak, a gyantákból pedig jellegzetes bomlástermékek lesznek. A jobb elválasztás és azonosí­tás érdekében a különböző anyagcsoportok lebontásából származó kismolekulájú anyagokat vegyileg átalakítják, azaz derivatizálják. A keletkező termékeket gázkromato­gráfiával (GC) szétválasztják és tömegspektrometriával (MS) azonosítják. Az összetevőket nem csak minőségileg, hanem mennyiségileg is meghatározzák. A szakirodalom­ból jól ismert a festett rétegek összes lehetséges szerves anyagának összetétele. Összevetve ezeket a nyert eredmé­nyekkel, következtetni lehet a minta szerves összetevőire. A minta szervetlen anyagai gyakran zavaró hatással lehet­nek a szerves anyagok vizsgálatára, ezért az eljárás ezeket különböző tisztítási folyamatokkal kiszűri. A minta feldolgozás teljes folyamatának vázlatát a 4. ábra mutatja be. A vizsgálat nem csak minőségi, 15 16 15 Chemical Science for Cultural Heritage/Kémia a kulturális örökség szolgálatában, http://www.dcci.unipi.it/scibec/(2013.08.16). 16 Lluveras et al, 2010. hanem mennyiségi meghatározásokat is lehetővé tesz, ami feltétele annak, hogy megbízhatóan és specifikusan lehessen meghatározni a minta szerves anyagait. Ehhez kalibrálási görbék felállítása szükséges, valamit számos ismert összetételű mintán, illetve vakmintán (ez esetben az eljárást minta nélkül végzik el, ezáltal az eljáráshoz használt felszerelés és vegyszerek válaszát ellenőrzik) végzett kísérlet. Az eredmények értelmezése Az egyetlen mintából kiinduló vizsgálat eredményeként három kromatogrampárt kapunk: egy párt a mintában lévő fehérjékből származó aminosavakra, egyet a cuk­rokból származó egyszerű cukrokra, egyet pedig a zsí­rokból és gyantákból származó zsírsavakra és gyanta­töredékekre vonatkozóan. A kromatogram párok két kromatogramjának egyike a vizsgált keverékben talál­ható összes iont rögzíti (TIC - total ion chromatogram), hogy biztosan láthatóvá legyen minden, amit a minta tartalmaz; a másik kromatogram csak a keverékek bi­zonyos összetevőit rögzíti (SIM - selected ion monitor­ing), melyek legszükségesebbek az adott anyagcsoport képviselőinek azonosításához, és ezáltal, egyszerűbbé teszi az eredmények értelmezését. A kromatogramokon megjelenő minden csúcshoz egy tömegspektrum tarto­zik, ez segíti a csúcsnak megfelelő összetevő azonosí­tását. A tömegspektrumok értelmezése az esetek döntő többségében összehasonlításos alapon történik, a kapott spektrumot egy úgynevezett spektrumkönyvtárral ve­tik össze, melyet ismert összetételű, vegytiszta anyagok 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom