Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Guttmann Márta: Festett felületek szerves kötőanyagának vizsgálata gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometria (GC-MS) által
vizsgálatával állítottak össze. Az összehasonlítást számítógép végzi. A kromatogramokból minden esetben kimutathatók a keverék összetevői és ezek százalékos aránya az elegyben. A fehérje frakció esetében a minta feldolgozásából egy aminosav keverék származik, a GC-MS által nyert SÍM kromatogram pedig 11 aminosav jelenlétét és relatív menynyiségét mutatja ki a keverékből (2. ábra). Ezek az aminosavak különböző arányban vannak jelen a különböző fehérjékben (1. táblázat). Az enyvekre például a magas glicintartalom és a hidroxiprolin jelenléte jellemző, míg a kazeinben magas glutaminsav tartalom figyelhető meg. A tojásból származó fehérjék esetén GC-MS által nem lehet pontosan meghatározni, hogy a minta tojásfehérjéből, tojássárgájából vagy egész tojásból származik. A vizsgálatból nyert és a táblázatban található aminosavak százalékos összetételének egyszerű összevetésével azonban elég nehéz megbízhatóan értelmezni a kapott eredményeket, különösen, ha a minta két fehérjét (például enyvet és tojást tartalmaz), ami elég gyakran megeshet. Ezért az eredményeket egy statisztikus feldolgozásnak, többváltozós adatelemzésnek vetik alá (PCA - principal component analysis/főkomponens analízis). Ennek alapját egy nagyszámú (121) referencia anyag vizsgálata által nyert adatbázis képezi (a 7. ábra világosszürke pontjai). A minta vizsgálatából nyert aminosav összetételt betöltve az adatelemző programba, az igen szemléletesen és megbízhatóan elhelyezi a mintában lévő fehérjét a megfelelő fehérjecsoportba, vagy - amennyiben fehérjekeveréket tartalmaz a minta - a két/három fehérjecsoport közé (7. ábra). 1. táblázat Alá Gly Val Leu Ile Ser Pro Phe Asp Glu Hyp kazein 5.0 3.0 7.6 11.9 6.6 5.8 11.5 5.9 8.5 22.2 0.0 tojás 7.7 4.8 7.7 11.0 6.7 10.3 5.7 6.4 12.6 15.0 0.0 enyv 12.3 29.4 3.9 4.7 2.5 3.8 12.4 2.8 6.6 9.9 7.7 A festékrétegekben fellelhető leggyakoribb fehérjék tömegszázalékos összetétele 11 aminosavra vonatkozóan (Alá - alanin, Gly - glicin, Val - valin, Leu - leucin, He - izoleucin, Ser - szerin, Pro - prolin, Phe - fenilalanin, Asp - aszparaginsav, Glu - glutaminsav, Hyp - hidroxiprolin). (Andreotti el al. 2006.) 2. táblázat xyl ara ram fuc a.gal a.glu man gal Arabgumi 0 36.1 10.8 0 0 7.3 0 45.8 Tragakant gumi 17.6 39.6 2.9 9.3 16.6 3.6 0 10.4 Cseresznyefa gyanta 6.2 35.8 2.4 0 0 13.1 6.2 36.3 Oszibarackfa gyanta 6.7 32.4 3.2 0 0 14.2 5.4 38.1 A különböző összetett cukrokban jelenlevő egyszerű cukrok és ezek százalékos aránya a keverékben (xyl - xilin, ara - arabinóz, ram - ramnóz, fuc — fukóz, a.gal - galakturonsav, a.glu - glukuronsav, man - mannóz, gal - galaktóz. A glukóz mennyiségét általában nem veszik figyelembe, mert nem csak a mintában jelenlevő cukrokból származhat. (Bonaduce et al. 2007.) 3. táblázat Lenolaj Dióolaj Mákolaj Tojás Tempera grassa P/S <2 2.2-3.0 >3 2.1-22 1.8-2.3 A/P >1 >1 >1 <0.3 0.5-1 ID >40 >40 >40 <10% 10-20% koleszterinlehet lehet A zsírok azonosítása a lebontásukból származó bizonyos zsírsavak aránya (P/S - palimitinsav/sztearinsav arány, A/P — azelainsav/ palmitinsav arány), valamint keletkező dikarbonsavak összesített tömegszázalékának (ED) alapján történik. A száradó olajokra magas dikarbonsavtartalom jellemző. A koleszterin csak a tojás sárga tartalmú keverékekre jellemző, de sok esetben csekély mennyisége és nagymértékű lebomlása miatt nem mutatható ki. Ilyenkor a tojás jelenlétére csupán az zsírsavprofil alapján lehet következtetni. (Colombini et al. 2002, Andreotti el al. 2008.) 52
