Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Kürtösi Brigitta Mária: Eredeti (és) másolat. Római mozaikpadló másolat készítése és eredetijének vizsgálatai. Villa Romana Baláca
4. ábra. A balácai tablinum padlómozaikja alapvakolatainak rétegszerkezete (Baláca 1/20) a: tesserae, b: supranucleus, cl: nucleus felső rétege, c2: nucleus alsó rétege, d: rudus. (A szerző rekonstrukciós rajza) 9. kép. A nucleus felső rétegéből származó minta Alizarin vörös S kezelés után. A vizsgálat alkalmas a kaiéit és a dolomit elkülönítéséhez. A balácai mozaikok kutatása és további anyagvizsgálatai jelenleg is zajlanak.1' Az eredeti kőanyagok részleges vizsgálatára 2012 márciusában született engedély a Magyar Nemzeti Múzeum részéről. Vizsgálható kőanyag, illetve vakolattöredékek a Veszprém Megyei Múzeum raktári anyagából is rendelkezésre állnak, illetve a helyszínen vett vakolatminták is tovább szélesítik a kutatást. A mintavételt követően megkezdődtek az anyagvizsgálatok, melyek további ismeretekkel szolgálhatnak a készítéstechnikáról, a mozaikkövek származási helyének pontosításáról, illetve a mozaikot ért hatásokról és azok következményeiről. Az ásatások során, a helyszínen talált fém, illetve kerámia leletanyagok vizsgálatának eredményei utalhatnak helyben kialakított műhelyre, anyagfeldolgozásra. A feltárt tényszerű adatok a régészeti és a művészettörténeti kutatások számára is fontosak lehetnek. A 20-as terem mozaikpadlójának egyik meghatározó és reprezentatív alkotója a világoszöld tessera, ami a balácai mozaikanyag további két mozaikpadlójában is szerepel, valamint ásatási bontásból is maradtak fenn leletek. Ezek eddigi vizsgálata szerint természetes kőről van szó. 15 A kutatás eredményei a készülő, alábbi munkacímű DLA értekezés részét képezik: Kürtösi Brigitta Mária: A mozaikrestaurálás művészeti és természettudományos vonatkozásai. Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola, témavezető: Bóna István DLA, habil. Előfordulása összetétele alapján nem gyakori. Az eddigi mikroszkópos és röntgen-diffrakciós vizsgálatok szerint, a korábbiakban készült dokumentációk leírásaitól eltérően nem műtermék, hanem természetes, hidrotermásan átalakult kovás kőzet. A balácai mozaikok készítéstechnikáját, a készítő műhely eredetét nézve is fontos a hazai, vagy import kőanyag használatára utaló adat. A Balaton-felvidéken lévő római kori villák egykori tulajdonosairól legtöbb esetben nem áll rendelkezésünkre pontos adat, de főleg italicus földbirtokosok lehettek. Az 1. században idetelepült aquileiai kereskedők (Opponii, Caesemii, Canii) jelenléte is részben alátámasztja ezt az elképzelést.16 A balácai villa esetében, a mozaikpadlók kapcsán is feltételezhetünk észak-itáliai kapcsolatot. Nemcsak a mozaikkövek, de az előkészítő vakolatok anyagvizsgálata is szerves része a mozaikokkal kapcsolatos kutatásoknak (4. ábra). A vizsgálatok alapján a balácai tablinum alapozásához a meszes kötőanyagba egyrészt különböző szemcseméretű dolomitot és téglatörmeléket használtak töltőanyagként. Az alsó durvább előkészítő rétegben {rudus) a kövek mellett kerámia töredékek is jelen vannak. Metszetszínezés segítségével a nucleus felső rétegéből származó vakolatmintán is megállapítható a karbonátos komponensek mibenléte; a kalcitot erőteljesen megfesti a reagens (Alizarin vörös S), a dolomitot viszont csak egészen halványan. A módszer lényegében a karbonátok sósavban különböző mértékben történő oldódásán alapul (9. kép). A nucleus felső rétegében a változatos szemcseméretű dolomit szemcsék mellett nagy mennyiségben találhatók élénk vörös színű téglatöredékek is (10. kép), melyek jellegzetességei szintén készítéstechnikai adatokat rejtenek. A Balaton-felvidék egyéb agyagai mellett akár a Baláca környékén, a Balaton partján fellelhető vörös agyag is 16 http://www2.rgzm.de/Transformation/Magyarorszag/Chapter_IV Emergence_of_villae_HU.htm (2012. december). 39
