Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Kürtösi Brigitta Mária: Eredeti (és) másolat. Római mozaikpadló másolat készítése és eredetijének vizsgálatai. Villa Romana Baláca
10. kép. A nucleus felső rétegének keresztmetszetén jól megfigyelhető a töltőanyagok (téglatöredék és dolomit szemcsék) morfológiája. alkalmas nyersanyag lehetett a téglagyártáshoz. Számos téglaégető kemencét tártak fel többek közt Csopakon, Alsóörsön, Gyulafirátóton, Balatonfureden.17 A vizsgálatok jelenleg is zajlanak. A nucleus két, egymáshoz jól kötő rétegből áll. Az alsó mészdúsabb réteg fehér színű. Keverési aránya a vizsgálatok alapján 1:1.18 Látszólagos porozitása -24,4%, sűrűsége: -1,5 g/cm3.19 k nucleus felső rétege rózsaszín árnyalatú; a színt a hozzáadott téglatörmelék és téglapor adja; ez utóbbit hidraulitként alkalmazták a római mesterek. A keverési arány 1:2. Látszólagos porozitása 20,9%, sűrűsége: 1,65 g/cm3. A vakolatban szabad szemmel is jól látható mészcsomók találhatók (11. kép), hasonlóképp, mint az aquincumi Helytartói Palota 8. számú terméből származó küszöbmozaik nucleus rétegében. Jelenlétük utal a habarcs előállításának módjára, a klasszikus száraz oltás egyik változatára, melynek során a nyersanyagokat (égetett meszet és a töltőanyagot váltakozva) szárazon kiterítik a felületen és vízzel nedvesítik. Ilyenkor legtöbbször nem zajlik le a teljes oltódás. Az alapanyagban apró csomók, oltatlan mész koncentrátumok maradnak, melyek habarcskészítéskor megoltódnak, de szemcsézettségük megmarad. Az említett mészcsomók kalcitból álló halmazokként jelennek meg, ún. tartalékok a vakolatban, melyek nedvesség hatására aktiválódnak. Kötőanyag nyerhető belőlük, ami vándorol a teljes vakolatmátrixban és képes „összestoppolni” a rendszerben keletkezett mikrorepedéseket, tovább növelve ezáltal a vakolat szilárdságát. A klasszikus módszer szerint készített habarcsokhoz felhasznált vízmennyiség bizonyos hányada oltja ezeket a részeket, így kémiailag kötöttebb, sűrűbb, kötőanyagban gazdagabb vakolat jön létre, ami ettől függetlenül mégsem repedezik.20 Nagy nyomószilárdságú vakolatot tudtak így előállítani, amire a padlóalapozásoknál feltétlenül szükség volt. A fehér színű beágyazó habarcs (supranucleus) a röntgen-diffrakciós mérés alapján tiszta égetett mészből kötött kalcitnak bizonyult. 17 K. Palágyi, S.: Római kori téglaégető kemencék Veszprém megyében. In: VMMK 19-20. 1993-94. pp. 215-228. 18 A minták savoldatlan maradékai alapján. Megközelítő érték. 19 A minták azonos körülmények között, 23 órát töltöttek víz alatt. 20 Kürtösi, B.: Aquincumi mozaikpadló töredék restaurálása és vizsgálatai. In: Műtárgyvédelem 35. 2010. pp. 117-118. 11. kép. A supranucleus és a nucleus felső rétege mészcsomóval, sztereo-mikroszkópos felvételen. A másolat készítése Az eredeti anyaghasználathoz hasonlóan nagyrészt tömött mészkövekkel dolgoztunk. Ezek egy része hazai származású, a Gerecséből való; a hagyományosan tardosi vörösként ismert és sokhelyütt használt mészkőfajta egy halvány és egy mély árnyalatú változatát használtuk. A többi színárnyalat megjelenítéséhez nagyrészt itáliai származású köveket dolgoztunk fel. Bizonyos színeket, így például a sárgát és a világoszöldet többféle árnyalatú kő keverékével készítettük. Az árnyalatok egymás színhatását kiegészítve élnek, így közelítve meg legjobban az eredeti megjelenését (12-13. kép). A másolat kirakásához 12. kép. A belső szőnyeget keretező bordűr a színmintákkal. 13. kép. A másolat készítéséhez felhasznált kövekből összeállított színminta sor. 40
