Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üvegfestmények és díszműüvegezések restaurálása
körülmények is hozzájárulnak. A légszennyezés fokozódása, valamint az utóbbi években tapasztalható klímaváltozás - a tartós, szokatlanul magas hőmérsékletek, a nagy hőingadozások - is nagymértékben felgyorsították a műtárgyak állapotromlását. A díszüvegezések védelme Európában a 19. és 20. század emlékanyagának általános, a szűkebb szakmai közvélemény által nemzetközileg is támogatott védelme, az 1990-es évek kezdetétől valósult meg. Az új, a nemzetközi restaurátoretikai elveknek is megfelelő restaurálási módszerek kidolgozása ezzel egyidőben gyorsult fel. A szemléletmód változásának első, reprezentatív megnyilvánulása a Corpus Vitrearum7 2000- ben Liege-ben megrendezett, nemzetközi kollokviuma volt. A tizenkét európai országból és az Egyesült Államokból összegyűlt csaknem száz szakértő először tanácskozott közösen, az 18301930-as évek közötti időben keletkezett művek kulturális és esztétikai értékeiről, egyedi sajátosságairól, e műtárgyak hiteles megőrzésének fontosságáról8. Középkori elődeikhez hasonlóan, a hosszútávú megőrzés, a konzerválás és restaurálás sikere érdekében ezeknél is szükség van a megelőző diagnosztikai vizsgálatokra, a részletes állapotmeghatározásra, a műszeres és laboratóriumi elemzésekre a műveletek megkezdése előtt. Az építészeti üvegek hatékony védelme a hitelesség megtartásával, a műszaki és esztétikai tartalom megőrzésével valósulhat meg. A gyorsan fejlődő vizsgálati módszerek, folyamatosan újabb lehetőségeket biztosítanak a restaurálásban, a kutatást, a tájékozódást, az analógiák megismerését pedig a mütárgynyilvántartások segítik. A restaurálás problémái A gyakorlati munkát segítő szakirodalom erről a korszakról az említett okok miatt még ma is részlegesen és hiányosan áll rendelkezésre. A műtárgyak lebecsülésével magyarázható az az általános körülmény, hogy e műveket sokáig nem tartották elég értékesnek. AII. világháború pusztításainak javítási munkálatait és az utána következő évtizedekben a helyreállításokat nemcsak Magyarországon, de egész Európában sem műszaki, sem esztétikai, sem hitelességi szempontból nem kellő gondossággal végezték. így fordulhatott elő, hogy a művek egy részénél, a szakértelem hiányában, a nem restaurátorok által elvégzett - olykor a restaurátoretikai elveket teljesen nélkülöző beavatkozások történtek, visszafordíthatatlan károkat okozva. Ma a restaurátor szakmának, egyre nagyobb kihívást jelent ezeknek, a sokszor különleges szerkeze-7 Nemzetközi szakmai szervezet, amely különböző szakterületek kutatóiból, - művészettörténész, restaurátor, vegyész stb. - áll, eredetileg a középkori üvegfestmények szakszerű restaurálására, konzerválására jött létre Európában az 1960-as években. Az ICOMOS társszervezeteként működik. 8 Dossier de la Commission Royale des Monuments, Sites et Fouilles 7. Art, Technique et Sience: La Création du Vitrail de 1830-1930. 4. kép. Pénzügyminisztérium, Budapest. Az egykori pénztárterem préselt elemekből készített üvegmennyezetének elemei. tű, változatos eljárásokkal készült, felületükön festett, anyagukban színezett, a legkülönfélébb díszmüüvegezési technikával előállított müveknek a szakszerű, minden szempontból megfelelő, hiteles helyreállítása, mivel nemcsak a mű természetes avulásából eredő károsodásokat, hanem a szakszerűtlen beavatkozásokból eredő hibákat is orvosolni kell. A díszműüvegezések sajátosságai - anyagok, technikák A 19. és a 20. század fordulóján született munkák másfajta restaurálási módszereket igényelnek, mint középkori elődeik, mivel más anyagokból, más eljárással, más elvárások figyelembevételével készültek. Az avulásból eredő problémák folyamatosan változnak és bizonyos esetekben váratlanuljelentkeznek. A felületükön festett és alapanyagukban színezett ablakoknál tapasztalt megújulás mellett, figyelemreméltó technikai újítások születtek a díszműüvegezés különböző területein. A századfordulón a megváltozott építészeti igények - a technikai lehetőségek függvényében, akár hatalmas felületeken - új szerkezeti megoldásokat alakítottak ki. Ez teret nyitott az új eljárásoknak, új anyagoknak, a színes opalescens üvegeknek, a rusztikus megjelenésű, felfokozott optikai hatást mutató, préselt, öntött, vagy csiszolt üvegbetéteknek, amelyek egyfajta fénycsapdaként működtek, megváltozott szín- és fényhatásokat eredményeztek. Az impozáns, historikus, eklektikus, szecessziós épületekben akár hatalmas csarnokokat, kupolákat, passage-okat is befedtek az új, díszmüüvegezési módszerekkel9. Ezeket, az akkor technikai bravúrnak számító megoldásokat, Magyarországon főleg a banképületek reprezentatív, központi részeiben alkalmazták10 (4. kép). 9 Az igényesen kialakított, nagyobb épületek belsejében, nyitott részeket hagytak, amelyeket a fény összegyűjtésére alkalmas, rusztikusán textúráit, színtelen üvegből készült, plasztikus, szendvics szerkezetű elemekkel fedtek be, pl.: luxfer-prisma üvegezés, stb. 10 Pl. az egykori Gresham Biztosító Társaság székháza - passage lefedése, 90
