Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üvegfestmények és díszműüvegezések restaurálása
A szerkezetek restaurálásánál az eredetiség megőrzése, az esztétikai értékek mellett (színélmény, optikai hatások, stb.) a technikai megoldások védelme is fontos szempont. Ezekben az esetekben a díszüvegezések túléléséhez szükséges műszaki állapot megteremtése, az épületszerkezeti sajátságok megtartása, a statikai problémák megoldása, a túlméretezett felületek kezelése legalább olyan nagy feladatot jelent, mint maguknak az üvegelemeknek a restaurálása, esetleges rekonstrukciója. Ilyen esetekben interdiszciplináris együttműködés szükséges a különböző szakterületek között (statikus, építész, vegyész, fémrestaurátor, lakatos, szigetelő, stb.) a sikeres, műszakilag is jó megoldású teljeskörű restauráláshoz. A hitelesség megőrzésének szempontjai Az épületekhez tartozó díszítmények, az alkalmazott művészeti alkotások restaurálásánál legfontosabb a hitelesség megőrzése és a műalkotások hosszútávú védelme. Az egyik alapvető szempont az építészeti környezet figyelembevétele, az épület meglévő egységének megőrzése, vagy megbontott egységének helyreállítása. Az üvegpaneleket tartószerkezeteikkel együtt kell helyreállítani, az üvegrestaurálással egyidőben fel kell újítani a befogadásukra szolgáló szerkezeteiket is. Ha lehet, meg kell őrizni az eredeti anyagokat, szerkezeteket, a beépítés különböző módozatait. Ha a befogadó szerkezetek elavultak, statikai biztonságuk kifogásolható, ha nem rögzítenek biztonságosan, vagy bizonyos károsodásokat idéznek elő a műtárgyon, akkor indokolt lehet a szerkezetek, anyagok cseréje, vagy a rögzítési módok megváltoztatása. Az üvegablakok restaurálásához kapcsolódó munkák A műtárgyak befogadására szolgáló szerkezetek helyreállítása Az előzőekben említett, az épületekhez kapcsolódó szerkezetek, különféle nyílászárók állapotának felmérésében, a felmerülő problémák megoldásában, a helyreállításban a restaurátornak együttműködő partnerei a müemlékes szakértők, építészmérnökök, statikusok és egyéb szakemberek. Ha műemlék, vagy helyi védettségű az épület, a restauráláshoz és a változtatásokhoz a szakhatóság hozzájárulása, engedélye, felügyelete szükséges. A befogadó szerkezetek helyreállítása általában nem a restaurátor feladata, de tisztában kell lennie a legapróbb részletekkel is, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintkeznek az üvegpanelekkel, vagy bármilyen kapcsolat van a szerkezetek és az ablakok/elemek között (különféle fizikai és kémiai hatások). A restaurátornak ismernie kell azokat a károsító tényezőket, amelyek rövid, vagy hosszú tá-Budapest, V. Roosevelt tér 5., egykori Agrár és Járadékbank - pénztárterem üvegmennyezete, Budapest, V. Nádor u. 16., egykori Hazai Bank Rt. - pénztárterem üvegmennyezete, Budapest, V. Harmincad u. 6., egykori Magyar Általános Hitelbank, ma Pénzügyminisztérium, Budapest, V. József Nádor tér 3^J. von veszélyt jelentenek a műalkotásokra. Számos esetben ezek a súlyos, nehezen mozgatható ablakok, ajtók, vagy egyes üvegelemek, a nyitás és zárásból adódó helyváltoztatás következtében nagymértékben amortizálódnak — az ólmozott panelek deformálódnak, az ólomsínek szétszakadnak, az üvegszemek, savmaratott betétek, elfordulnak, kitörnek. Különösen nagy veszélyt hordoz ez a magasan lévő templomi ablakoknál, az ún. bukó szárnyaknál, ahol az üvegfestmény panelek a nagy fizikai megterheléstől, rázkódástól, sokkal jobban sérülnek, mint fix beépítésű párdarabjaik. A kihulló darabok, nemcsak a műtárgy számára okoznak veszteséget, de magukban rejtik a veszélyes balesetek forrását is. A műtárgyak védelmére hivatott egykori rácsok, drótbetétes üvegek Az üvegablakokhoz kapcsolódnak, védelmüket szolgálják az épületek homlokzatán megjelenő, díszrácsok, dróthálók és védőüvegek. Díszüvegezéssel kombinált díszrácsot viszonylag ritkán alkalmaztak az épületeknél. Ezeket általában a nagyvárosi paloták földszinti, legtöbbször egyszínű, savmaratott mintázatú ablakai elé helyezték". Ennek egyszerű oka van. Ha a két műtárgy, a díszrács és a díszüvegezésü ablak esztétikailag nincs összehangolva, a rácsozat sötét kontúrvonalakból felépített kompozíciója megzavarhatja, megváltoztathatja a színes üvegablak ugyancsak sötét, legtöbbször az oxidációtól fekete ólomsíneinek grafikai rajzolatát, így magát a kompozíciós rendet is. Ezzel ellentétben a matt, savmaratott díszítések érzékenyen megrajzolt, monokróm, fehér-szürke színskálán mozgó mintázatához jól illeszkedtek a matt felületű, rusztikus kovácsoltvas rácsok. Együttes esztétikai hatásuk fokozta az épület reprezentatív megjelenését. Nem mondható ugyanez el, az ablakok elé helyezett drótsodronyokról, vagy drótbetétes üvegekről. Ezek kívülről és belülről is rontják a műalkotások esztétikai értékeit. A korábbi időkben - főleg templomoknál - az ablakok külső védelmét kizárólag erős, sűrű szövésű drótsodronnyal oldották meg a fizikai behatások, kőbedobás, betörés és a madarak ellen (5. a., 6. a. kép11 12). Az esztétikai ellenvetések ellenére ez a szükségmegoldás a legtöbb esetben meggátolta az ablakok vandál pusztítását. Az 1960-as évektől kezdve általánosan elterjedtté vált a drótbetétes üveg. Ez nemcsak csúnyán átlátszik a színes üvegablakokon, de igazán nem is véd, mivel a forró üvegbe épített fémháló feszültséget idéz elő az üvegben, és ezáltal önmagától is eltörhet a védelemre hivatott üveg13. 11 Pl. egykori Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Budapest, V. Dorottya u. 6. 12 A műemlékileg védett, zebegényi, Havas Boldogasszony római katolikus templom, nagyfelületű, szentély üvegfestményeit, a 2009-ben lezárult üvegrestaurátori munkákig, az esztétikailag ugyan zavaró erős drótsodrony sikeresen megvédte a kőbedobásoktól és a betörésektől. 13 A Mátyás templom Szent József ablakát egy felrobbant bomba következtében, éppen a védelemre szánt drótüveg lökte ki az ablaknyílásból (ld. 12. a. kép) 91
