Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üvegfestmények és díszműüvegezések restaurálása
2. kép. Műemléki helyreállítás során előkerült, a II. világháború után eltüntetés céljából zománcfestékkel lefestett üvegfestmény. a-b. A lefestett üvegfestmény külső és belső oldala. A feltehetően belövésekből származó üveghiányokat gipszdugókkal pótolták. c. A festékréteg eltávolítása, d. A restaurált ablak részlete. szerepet játszottak az üvegfestmények is. Sajnos ezekből az üvegfestményekből mi sem maradt meg, és ez az oka annak, hogy nem alakulhatott ki az üvegfestészetnek a tradíciója.”4 Az egykori üvegablakok létezéséről régészeti feltárásokból, korabeli leírásokból, beszámolókból, számadás-4 Róth Miksa: Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről. Magánkiadás. Budapest, 1942. 3. kép. Női portré többféle festéssel és üvegekkel (opalescens üvegek, domború opálbetétek, tányérüvegek, rippelnglas és katedrálüvegek), Magyar Nemzeti Bank főlépcsőház, Budapest. könyvekből és egyéb írott forrásokból értesülhetünk'. A szórványosan előforduló töredékek és kisméretű üvegfestmények restaurálása, sajátos technikai adottságaik, és állapotuk miatt a múzeumi tárgyrestaurálás feladatkörét képezik. Az épületekhez köthető, máig fennmaradt üvegfestmények és díszmüüvegezések alkotják a Kárpát-medence építészeti-üveg restaurálásának témakörét. Műtárgyi jellegzetességek, a romlási folyamatok előidézői A tárgyi emlékek és az írott források alapján, a magyar üvegfestészet 19. századi fejlődése és legtermékenyebb korszaka, arra a hozzávetőleg hat évtizedre esett, amely az államilag támogatott, Magyar Királyi Üvegfestészeti Intézet 1878-as megalapításától, az 1930-as évek végéig terjed. Ez az időszak jól beilleszkedik az európai fejlődés irányvonalába. A kölcsönhatások kimutathatók, de ugyanakkor a művek sajátos, nemzeti arculatot tükröznek, magukon viselik a korszak befogadó szemléletmódját az anyaghasználatban és technikai megoldásokban egyaránt. Megfigyelhető a régi és új módszerek egymás mellett élése, a különféle technikák és anyagok egyidejű alkalmazása, akár egy kompozíciós egységen, egy ablakpanelen belül is (3., 8.b. kép5 6 * *). A károsodások és romlási folyamatok jellegzetességei azonban mára már nemcsak a technikai sokféleségből, az anyaghasználat változatosságából és az éghajlati adottságokból következnek, hanem a folyamatosan romló külső 5 H. Gyürky Katalin: Az ablakok üvegezéséről és az ablaküvegfestményekről a középkori Magyarországon. Budapest Régiségei, XXXII. BTM. Budapest, 1998. 6 A Magyar Nemzeti Bank budapesti épületének főlépcsőházi ablakaiban Tiffany-féle, anyagában márványozott opalescens üvegek és hagyományosan festett portrék együtt láthatók, a budapesti Gresham-palotában lévő Kossuth ablakon ugyanez a kettősség van jelen. 89
