Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)

Barabás Hajnalka: A Sovánka István emlékére rendezett "Törékeny haszontalanságok" kiállítás hozadékai

1. kép. A bükszádi üvegcsűr - Gere István fotója (1898) a SZNM 2. kép. A sepsibükszádi üvegcsűr a századfordulón - ismeretlen fototékájából, lelt.szám: 1188-K/8130. fotós.

3. kép. A bükszádi üveggyár helye ma, a katolikus templom tornyából (2008. szerző felvétele).

4. kép. Az üveggyár egyetlen ma is álló épülete, az irodaház, ma lakóház. (2008. szerző felvétele)

tudott felsorakoztatni mind az üvegműves mesterséget illetően, mind a háromszéki üveggyártásra vonatkozóan. Ebben a folyamatban Mikes Árminnak is nagy szerepe volt, hiszen a háború kitörése után két vagon fából és vasból készült öntőformát és szerszámokat adott el, majd 1916-1917-ben a gyár kéményét is lebontották3, és a huta épületének faanyagát Angyalos vásárolta meg, amiből iskola épült — tartják a visszaemlékezni tudó bükszádi lakosok (1 4. kép). Az is kérdés volt, hogy mikor kezdődött az üveggyártás Háromszéken. Feledésbe merült, hogy hol voltak a huták, mikor költöztették egyik településről a másikra, pontosabban azt sem tudtuk biztosan, hogy a település vagy a huta jött létre elsőre. Kik voltak a tulajdonosok, bérlők.

A tanulmány mindezen kérdésekre több-kevesebb sikerrel keresi a választ a levéltári forrásokhoz fordulva, annak reményében, hogy - bár tudtuk, hogy a bükszádi hutáról nem maradtak fenn termékkatalógusok, hutalel-3 A gyár kéményének tégláiból, az egykori telep szemközti telkének kapufrontján, kb. 2 m-es kerítést készítettek. Ez is romos állapotban van, de mégis tárgyi bizonyítéka az egykori hőálló téglákból épült kéménynek.

tárak, jegyzőkönyvek —, egyedül az iparkamarai jelentésekre, valamint az egykori hutaalapító Mikó család levéltárára fókuszálva próbáltunk mégtöbb forrásadattal szolgálni, mert a bükszádi üvegcsűr története teljességgel nem rekonstruálható, sajnos még akkor sem, ha a kutatás szakszerű ásatásokkal is kiegészül a közeljövőben.

Az üveg és az erdélyi vándorhuták kutatástörténete

Az eddig megjelent összefoglaló történelmi munkák4 sok esetben tesznek említést üveghutákról, de nem részletezik

4 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. III. Pest, 1869.; Altorjai B. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae, avagy Az erdélyi régi szokások és rendtartások, az kik voltak s múltának, s újak származtanak. (közli) Kazinczy Gábor. Pest, 1863. pp. 315-A43.; Divald Koméi: Az üveg. In: Az Iparművészet könyve III., (szerk.) Ráth György. Budapest, 1912.; Meltzl Oszkár: Über Gewerbe und Handel der Sachsen im XIV. und XV. Jahrhundert. Nagyszeben, 1892.; Radvánszky Béla: A magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I. Bécs-Budapest, 1986.; Kőváry László: Erdélyország statisztikája. Kolozsvár, 1847.; Uő: A Székelyhonról. Kolozsvár, 1842.

72