Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Szentkirályi Miklós: Megújult a máriapócsi ikonosztáz
Megújult a máriapócsi ikonosztáz Szentkirályi Miklós 1696-ban a máriapócsi kis fatemplom Istenszülő ikonja1 könnyezni kezdett. A hír hallatán I. Lipót osztrák császár és magyar király elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba. 1697. szeptember 11-én helyezték el a bécsi Szent István dóm déli oldalhajójának gótikus márványbaldahinja alatti oltárra, aznap amikor Savoyai Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre. Ennek a birodalomban ismerté vált csodatevő képnek tulajdonították Jenő herceg győztes csatáját a törökök felett. Az első könnyező Istenszülő ikon helye évekig üresen állt. II. Rákóczi Ferenc 1703-ban közreadott kiáltványának 90. pontjában sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását és vissza nem hozatalát. Többszöri ismételt követelésre Telekessy István egri püspök jóvoltából egy hü másolat került a pócsi templomba, amely a korabeli feljegyzések és jegyzőkönyvek szerint 1715 augusztusában könnyezett (1. kép). A máriapócsi kegyhely kultusza ekkor kezdődött. Az egyszerű kis fatemplom a könnyezés után megindult zarándokok sokasága miatt elégtelen lett a hívek befogadására, ezért új kőtemplom építésének engedélyezéséért folyamodtak. Ennek ünnepélyes alapkő letétele 1731. szeptember 8-án volt, és 1756-ban felszentelték a már elkészült ikonosztázzal. A kegyhelyhez köthető történeti dokumentumok és a hozzá kapcsolódó tárgyi emlékek nemcsak a Nyírség, hanem a Habsburg birodalom történetében is meghatározó szerepet kaptak. Egyházi jelentőségét tanúsítja, hogy itt szentelték püspökké 1752-ben Palkovics Gábor svidniczai, 1754-ben Petre Áron fogarasi és Brandies János munkácsi püspököket. A 18. század közepén, a kultusz nyomán a kegytemplom mellé bazilita rendház épült barokk stílusban, és ettől kezdve Máriapócs búcsújáróhelyé emelkedett, mára pedig nemzetközi kegyhelyé vált. A második könnyező kegyképet az ikonosztáz 1896-os felújítását követően a Királyi kapu fölé helyezték (2. kép). A harmadik könnyezés 1905. decemberében történt. Restaurátor csoportunk" két évig munkálkodott a máriapócsi ikonosztáz restaurálásán (3-4. kép), melynek során 1 2 1 Az ikont Hutra Lőrinc ajándékozta a templomnak. Ószláv nyelvű szövegének fordítása: „Én Isten szolgája állítattam fel a képet vétkeim bocsánatára”. 2 Bendel Judit, Boros Ildikó, Budai Sándor, Czifra Mónika, Czinege Anrás, Csanda Jenő, Csík Ilona, Dabrónaki Béla, Faragó Ferenc, Fornet Johanna, Gallyas Balázs, Győri Lajos, Jankó Márta, Jilg Enikő, Korányi János, Kováts Éva, Marjai Zoltán, Mányoki Sándor, Nagy Béla, Perjés Edit, Somogyi Márton, Szathmáry Péter. Főrestaurátor: dr. Szentkirályi Miklós, szakértők: Forrai Kornélia, dr. Menráth Péter, nem a kézműves technikák jelentettek számunkra szakmai kihívást, inkább esztétikai, etikai kérdések okoztak fejtörést. Az ikonosztáz ugyanis nemcsak a görög katolikus bazilika meghatározó liturgikus berendezése, hanem inkább egy olyan szent ereklye, mely a templom történetét és összes változtatásait, a 18. századi kelet és nyugat művészeti törekvéseinek találkozásait is magán viselő tanújel. Ha valaki veszi a fáradtságot, és olvasni akar a vizsgálatok és a feltárások eredményeiből, a levéltári kutatások adataiból, az megfejtheti a készítésének mesterfogásait, gazdag kompozíciójának balkáni gyökereit, a gyakori változtatások okait és következményeit. Csak ilyen ismeretek birtokában képes egy restaurátor mérlegelni, hogy mit szabad eltávolítani a műről, mit lehet hozzátenni, és mit kell megőrizni, közkincsé tenni. így érvényesíthető a restaurátoretika egyik legfontosabb elve, amely nem jelent mást, mint a történeti dokumentum és az esztétikai érték egységének megőrzését, mely saját eredeti anyagaihoz kötődik, attól nem vonatkoztatható el. A restaurátor csoport fáradságot nem kímélve igyekezett megismerni, feltárni és művészeti egységében bemutatni az ikonosztázt a 250 éves történetében hozzáadott értékeivel együtt. Feltárta, ismertette, és konzerváló keze- * 25 Terdik Szilveszter. Műtárgymozgató: Illés János, dokumentációs munkatárs: Székely Tünde. Fővállalkozó: Parier Kft. 1012 Bp. Logodi u. 25. A bazilika restaurálása a „Hit és Egészség” európai program keretében történt 2008-2010 között. 34 1. kép. A Könnyező Istenszülő kegykép a máriapócsi templom oltárán.
