Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)

Mara Zsuzsanna: Mária megkoronázása című, 15 - 16. századi oltárkép restaurálása

4. kép. IR vizsgálat: az alárajz és festmény közötti kisebb eltérések.

5. kép. ÍR vizsgálat: az alárajz és festmény közötti szemléletesebb eltérések.

7. kép. A faminta húrirányú metszete (az eredeti mikroszkópos felvétel 200 x nagyítás). Jegenyefenyő.

6. kép.

A fa minta keresztmetszet-részlete (az eredeti mikroszkópos felvétel 100* nagyítás). Jegenyefenyő.

Faanyagvizsgálat

A faanyagvizsgálatokból8 kiderült, hogy a kép táblája jegenyefenyőből készült (6-7. kép), latin nevén Abies Alba, közismert nevén ezüstfenyő. Ez az egyetlen olyan fenyőfajta, amelynek nincs gyantajárata, és ez teszi alkalmassá, hogy táblaképek hordozójaként vagy szobrok alapanyagaként hasznosítsák.

A restaurálás folyamata

A festékréteg megkötése

A kutatásokat, a restaurálás első fázisaként, a táblakép alsó részén levő pergő festékréteg megkötése követte (8. kép). E részek alá először etilalkohol és víz 1:1 arányú keverékét juttattuk, zsírtalanítva ezáltal a felületet és biztosítva a kötőanyag könnyebb behatolását. A 7%os, előmelegített halenyvet a felületektől függően ecset vagy fecskendő segítségével juttattuk a felvált rétegek alá (9. kép). Majd a festékréteg óvatos visszanyomogatása és a fölösleges kötőanyag nedves vattával való eltávolítása következett.

8 A vizsgálat Novex K optikai mikroszkóppal történt.

18