Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
B. Perjés Judit - Domokos Levente - Puskás Katalin: Tíz nap a "Nagy-Küküllő felső folyása mentén" avagy hazi és vendég restaurátorok a székelykeresztúri Molnár István Múzeum születő állandó kiállításán
19. kép. Cinteremkapu részlete, baloldalon az éveken át lenolajjal kezelt öregedett felület tisztítás előtt, jobboldalon a letisztított faanyag. 20. kép. A cinteremkapu végleges helyén a kiállítás 5. és 6. terme között. megállapítható a károsodás mértéke. A kapu következő, jelentős károsodása akkor következett be, amikor 2001- ben egy, viharos szél következtében kidőlő fa ága megroppantotta a gombafertőzés által gyengített kapukötést. Ezt követően a kaput lebontottuk, és biztonságba helyeztük a ritka és értékes műtárgyat. Az eredeti, károsodott fafelületeket különböző oldódási tesztek elvégzése után27 Szuperkromofággal tisztítottuk meg, mely egyúttal feloldotta a néhol több mm vastag lenolajréteget is, majd 27 A teszteket, valamint a restaurálást Kovács Petronella és Mihály Ferenc restaurátorok útmutatása alapján végeztük. az így felpuhított szennyeződést és bevonatot élezett falapkával, vattával és gyökérkefével, a repedésekből fogászati vésővel, illetve fapálcika segítségével távolítottuk el a felületről (19. kép). A tisztítás során nehézséget jelentett, hogy a kapu különböző részei nem egyformán károsodtak, és a szennyeződés helyenként mélyen beült a rostok közé, míg máshelyt csak a felületen volt. A gombakárosodást szenvedett részeknél a faanyag porlékonysága miatt különösen ügyelni kellett. Az eredeti részek után az egykor rekonstruált lábakat felületaktív mosószer vizes oldatának habjával valamint komplexképző vegyület (Selecton B2) 3%-os vizes oldatával tisztítottuk. A fa gombakárosodott részeinek szilárdítását, valamint a repedések megkötését Paraloid B72 3%, majd 10%-os nitrohigítós oldatával végeztük. Tisztítás után a kapu hiányos részeit, az eredetinek megfelelően, tölgyfával egészítettük ki. A kiegészítéseket homokszóróval, illetve drótkefével „öregítettük”, hogy megjelenésükben az eredeti felülettel harmonizáljanak, majd pácolás után ragasztóval28 29 30 * rögzítettük a helyükre. A tető rekonstrukcióját az analógiák figyelembe vételével, valamint a kapun levő illesztés-nyomok alapján készítettük el. A kiállításon a kapu 3 fő részét külön külön fogattuk fel a számára készült teherhordó szerkezetre olymódon, hogy minden szerkezeti elem külön—külön felfüggesztve, csak a saját súlyát hordozza (20. kép). 4. 4. Bútorok20 Feladatunk e tárgyak esetében is az állandó kiállításon való bemutathatóvá tétel volt. Azért használjuk ezt a nyakatekert és nem is túl szép kifejezést az elvégzett munkára, mert restaurálásukhoz 10 napnál több időre lett volna szükség. A kiállított bútorok, 1 db asztal, 1 db karosszék és 1 db kétajtós szekrény’0 a 19. század bútortörténetileg izgalmas és változatos időszakában készültek. Ahogy a társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok változtak, úgy alakult a bútorművesség is. A polgárság megjelenésével és megerősödésével hamar felmerült az igény a tartós, praktikus és kényelmes bútorokra. Elterjedtek a világos színű faanyagok, a lakószobák leegyszerűsödtek, intimebbé váltak. Az asztal anyaga fenyőfa, díszítése dió és jávor furnérozás. Kivitelezése nagyon igényes, valószínűleg a 19. század elejéről való. Vastag, faragott lába íves, háromszög alakú talpazaton áll. A sokszögű asztallap intarziával díszített, közepén gyöngyház berakással. Az intarzia igen finom rajzú, növényi ornamentikát ábrázol. 28 Emfibois 863, gyártó: EMFI SA, Franciaország. 3 Rue Ettore Bugatti BP 40030. Összetétel: polimerek vizes diszperziója. 29 Köszönjük Váczi Karin restaurátornak a fejezet megírásához nyújtott segítségét. 30 A bútort gróf Haller József (1818-1889) készítette lányának, Haller Bertának, a későbbi báró Kemény Bélánénak nászajándékul. Haller gróf sokoldalú gazdálkodó volt, aki időnként saját asztalos műhelyében fúrt-faragott. 108
