Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Kissné Bendefy Márta: Zsírozó- és kenőanyagok hatása a bőrök állapotára
2.1. Állati vagy növényi zsírok, olajok, viaszok Az állati vagy növényi zsiradékok kémiai szempontból a glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei, trigliceridek (1. ábra). P R, - COOH HjC - OH H,C— O—C—R. I -B.O 2| „O ‘ R, -COOH + HC-OH * HC—O—C—R, I + HX> I fi R3-COOH H2c-0H 2 H2C—O—c—R3 zsírsavak glicenn tnglicerid 1. ábra. A trigliceridek képződése glicerinből és zsírsavakból. A háromértékű glicerin mindhárom alkoholos hidroxilcsoportja észterkötéssel kapcsolódik egy-egy zsírsavhoz (hosszú szénláncú karbonsavhoz). Hidrolízis következtében a folyamat megfordul, az észterkötés felbomlik, és a zsírok, olajok glicerinre és zsírsavakra bomlanak. Ez a reakció különösen lúgok jelenlétében jellemző (elszappanosítás). A zsírok és olajok kémhatása, ha nem tartalmaznak szabad savakat, semleges. A glicerin-észter felépítésében általában nem csak egyféle, hanem többféle zsírsav is részt vesz (1. táblázat). Ezek között lehetnek telítettek és telítetlenek. A szilárd halmazállapotú glicerideket zsíroknak, a folyékonyakat olajoknak nevezzük. A közöttük lévő halmazállapot-különbséget az okozza, hogy az előbbiekben többségben vannak a telített, az utóbbiakban pedig a telítetlen zsírsavak. A trigliceridekben ugyanis a kettőskötések számának növekedésével csökken az olvadáspont. A telítetlenség mértékét általában az ún. jódszámmal szokták megadni, amely megmutatja, hogy 100 rész zsiradék milyen menynyiségü jódot köt meg. A csak telített zsírsavakat tartalmazó glicerideknél ez az érték elméletileg nulla, de mivel természetes zsiradékok különböző arányban mindig tartalmaznak 83-as jódszámú oleint, ennek aránya tükröződni fog az eredményben. Bármelyik olaj, amelynél a fenti mérőszám 83-nál nagyobb, tartalmaz valamennyi száradó olajat. A magolajok, mint pl. a lenolaj, továbbá néhány halolaj jódszáma akár 190-200 is lehet.5 A triglicerid zsírok, olajok molekulái a szén és hidrogén atomokon kívül oxigént is tartalmaznak. Ennek következtében lehetőségük van arra, hogy a bőr fehérjéjéhez kapcsolódjanak hidrogén kötések segítségével. A növényi és állati viaszok összetétele bonyolultabb, kevésbé egységes, mint a triglicerid olajoké. Legismertebb képviselőjüket, a méhviaszt túlnyomórészt szintén észterek alkotják, de ez esetben a zsírsavaknak nem glicerinnel, hanem különböző zsíralkoholokkal alkotott észtereivel van dolgunk.6 A viaszok ugyan stabilabb vegyületek, mint a trigliceridek, hidrolízisre azonban szintén érzékenyek. 2.2. Zsírsavak Zsírsavaknak azokat a (mono)karbonsavakat nevezzük, melyek hosszabb, (legalább 8 szénatom hosszúságú), telített vagy telítetlen alifás láncot tartalmaznak. A természetben előforduló képviselőik általában páros számú szénatomból épülnek föl. A szénlánc egyik végén egy karboxilcsoport (-COOH), található. Általános képletük: R - COOH (az R láncban a kettős kötések száma általában 0-tól 3-ig változik). Mirisztinsav C]3H,7-COOH kettős kötés nincs Palmitinsav C,5H29-COOH kettős kötés nincs Sztearinsav CnH35-COOH kettős kötés nincs Olajsav C17H33-COOH kettős kötések száma: 1 Linolsav C|7H31-COOH kettős kötések száma: 2 Linolénsav C17H79-COOH kettős kötések száma: 3 A zsírsavak hosszának növekedésével csökken a vízoldhatóságuk, és ezzel együtt savas kémhatásuk is. A 8 szénatomszám feletti méretnél már gyakorlatilag 1. táblázat. Különböző triglicerid-olajok zsírsav összetétele.7 Olíva 16 3 77 4 62 Timámé Balázsy Á. (1993) pp. 199-200., Landmann, A.W. (1991) pp. 29-31. Akozmetikai ipar kézikönyve. (1962) p. 75. Landmann, A.W. (1991) p. 30. 78 6 7
