Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Kissné Bendefy Márta: Zsírozó- és kenőanyagok hatása a bőrök állapotára

vízoldhatatlanok, és kémhatásuk sem mérhető. Az ilyen vegyületek már csak szerves poláros oldószerekkel, pl. alkoholokkal oldhatók. A zsírsavak képesek mindazon re­akciókra, amikre a karbonsavak (észterképződés, sav-bá­zis reakciók, redukció). Ezen kívül telítetlen képviselőik addíciós reakciókban is részt vehetnek, továbbá szobahő­mérsékleten és oxigén jelenlétében oxidálódnak. Az így képződő avas zsiradékoknak jellegzetes állaga és kelle­metlen szaga van, a reakció során keletkező különböző szénhidrogének, ketonok, aldehidek, epoxidok és alkoho­lok miatt. Nehézfémek jelenlétében az oxidáció nagyobb valószínűséggel történik meg, azok katalizáló hatásának köszönhetően.K 2.3. Átalakított olajok A tiszta zsírokat, olajokat nehéz egyenletesen eloszlat­ni a bőrben, ezért azokat gyakran kémiai módosítás után használják. Az átalakítás történhet kénsavas kezeléssel (szulfatált pataolaj), oxidációval (degrasz) vagy elszappa­­nosítással (zsírsavas sók, fém-szappanok). Az ily módon megváltoztatott zsiradékok vízoldhatóvá vagy emulgeál­­hatóvá válnak, ami megkönnyíti használatukat.9 2.4. Zsíralkoholok A zsíralkohol elnevezés a nagy szénatomszámú (C,0 — Clg), egyenes szénláncú alkoholok gyűjtőneve. A ter­mészetben megtalálhatók egyes viaszokban, mint zsírsav­észterek, továbbá a cetvelőolajban, (az úgynevezett sper­maolajban) szintén észter formájában. Általános képletük: R-OH Ezek az alkoholok semleges, magas forráspontú, olaj­­szerű folyadékok vagy lágy anyagok. Emulgeáló tulaj­donságuk nagyon jó, és növelik más anyagok vízfelvevő képességét is. Vízben nem, alkoholban és éterben köny­­nyen oldódnak. Nem avasodnak. A bőrbe könnyen és mé­lyen behatolnak, nagyobb mennyiségű bevitelnél azonban hajlamosak a felületen fehér lerakódás formájában kivál­ni" (2. kép). A bőrök kezelésére leggyakrabban használt képvise­lőik: Laurilalkohol CH3-(CH2)u-OH o.p.=24°C Mirisztilalkohol CH3-(CH2)13-OH o.p.=38,2°C Cetilalkohol CH3-(CH~)|5-OH o.p.=49,6°C 2.5. Ásványi olajok, zsiradékok Az ásványi olajok kőolajból, frakcionált desztillálás­­sal előállított szénhidrogének elegyei. Általános képletük: CH3- (CH2)n - CH, A folyékony paraffin finomított, sűrűn folyó szénhid­rogének elegye. Tiszta, színtelen, nem fluoreszkáló, csak-8 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b55/ch03s03s02.html 9 A bőrgyártás technológiája II. (1967) pp. 1S7, 195. 10 A kozmetikai ipar kézikönyve. (1962) p. 83. 2. kép. A cetilalkohol túl nagy mennyiségben történő alkalmazása során fehér kristályok válhatnak ki a bőr felületén. nem szagtalan és íztelen, olajszerü folyadék. A vazelin szénhidrogénolajok és paraffinok amorf ke­veréke. Fehér vagy világossárga színű, szagtalan és ízte­len, semleges kémhatású, lágy kenőcsszerü anyag. A mikrokristályos viasz a paraffinviasztól abban kü­lönbözik, hogy míg az utóbbi elsősorban elágazást nem tartalmazó alkánokból áll, az előbbi több elágazó láncú alkánt és naftalint is tartalmaz. Magasabb olvadáspontú, és jobban nyújtható a paraffinviasznál." Az ásványi olajok, zsiradékok kevéssé reakcióképes vegyületek, a trigliceridekkel ellentétben nem szappano­­síthatók el és nem avasodnak. Poláris csoportokat nem tartalmaznak, ezért nem kötődnek erősen a fehérjékhez, hajlamosak a bőrön belüli vándorlásra. Vízben nem, al­koholban kevéssé, éterben, benzinben, benzolban és klo­roformban könnyen oldódnak.11 12 Kémiai átalakítással (pl. szulfoklórozással) változtatható a polaritásuk, aminek kö­vetkeztében könnyebben emulgeálhatókká válnak. 2.6. Szintetikus olajok, kenőanyagok 2.6.1. Kőolajszármazékok mesterséges utánzatai A szintetikus olajok olyan vegyületeket is tartalmaz­nak, melyek a nyersolajban eredetileg nem voltak jelen, hanem mesterségesen állították őket elő. Készülhetnek kőolaj, vagy speciálisan valamely gépolaj, motorolaj he­lyettesítésére (pl. polyol-észterek).13 Elsősorban motorok, gépek kenőanyagaként van szerepük, bőrzsírozásban tör­ténő felhasználásukról nincs adatunk. 2.6.2. Zsírsavak átalakított termékei Elsősorban a kozmetikai iparban használatosak. Zsír­savak átalakításával megpróbálnak új, kedvező tulajdon­ságú kenőanyagokat előállítani. Ide tartoznak többek kö­zött az izopropilmirisztát, izopropilpalmitát, a különböző sztearinsavészterek, és az átészterezett triglicerid olajok. 11 www.igiwax.com 12 Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1963. 13 http://en.wikipedia.org/wiki/synthetic_oil 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom