Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és anyagvizsgálatok
és a ládafeneket megerősítő pántok korróziós rétegei alapján megállapítható volt, hogy vasból készültek. Az applikált fémdíszítmények és keretelő pántok felületét azonban szürkés-feketés réteg borította, emellett egyes ládákon inkább réz, másokon vaskorrózióra utaló jelek mutatkoztak. Feltételezhető volt tehát, hogy a fémdíszítmények két csoportba oszthatók: rézből illetve vasból készültekre. Felületkezelésük módja a rajtuk kialakult korróziós rétegek valamint rárakódott szennyeződések miatt szabad szemmel nem volt meghatározható. Valószínűnek tűnt, hogy a vaslemezből készült applikációk ónozottak, mert az eredetileg is vörösesbarna bőrön sokkal díszesebben mutathattak, mintha fekete színűek lettek volna. lyukaiba helyezi és hagyja, hogy felforrósodjanak. A rézműves korábban már vízben feloldott szalmiákot, és egy kis merev, vékony kiöntővel rendelkező kannába öntötte. Ezzel az edénnyel minden sárgaréz szögfejbe könnyen bele tud cseppenteni egy csepp szalmiákvizet, ami a hő hatására azonnal fehér üledékké alakul. A kályha mellett áll egy serpenyő folyékony ón, a rézműves a jobb kezével ebbe megmeríti a vasszög fejét, és a sárgaréz fejben lévő szalmiákra helyezi. A bal kezében lévő ecsettel pedig, hideg vízzel azonnal lehűti az ónt. A szalmiák eközben elősegíti a fémek egyesülését.”68 2.6. A bélelő textilek 2.5.1. A ládákat díszítő fémapplikációk anyagvizsgálata A pántokból és díszítményekből vett minták vizsgálata pásztázó elektronmikroszkópos energiadiszperzív mikro-elemanalízissel (SEM-EDS) történt.“’ Megállapítást nyert, hogy a ládák közül négy ónozott vas, hat sárgaréz, két további láda pedig ónozott vas és sárgaréz lemezből készült motívumokkal egyaránt díszített.66 67 Az hogy a vas alapanyagú applikációkat egyszerű vékony vagy ónozott vaslemezből készítették, még további kutatást igényel. A Krünitz által említett utólagos ónozás mellett szól, hogy a vékony vaslemez hidegen könnyebben megmunkálható, mint az ónozott, mivel az ón ridegebbé teszi azt. Továbbá ha ónozott lemezekből vágták volna ki a díszítményeket, az a vágás mentén gyorsan rozsdásodáshoz vezetett volna. A Krünitznél említett, ráégetett lenolajos bevonatra utaló nyomok egy ládán sem voltak fellelhetők. Az ónozott vas díszítményeket ónozott fejű vasszögekkel, a réz applikációkat rézfejű vasszegekkel erősítették fel a fára. A vasszegek fejét minden bizonnyal bemártással ónozták, míg a rézfejű szegeket a Krünitznél ismertetett módon készíthették. „A szögek rézfejét nem a szögkovácsok készítik, hanem a rézművesek... A sárgaréz fejeket hengerelt lemezből (Rollenblech) ugyanúgy kiszúrással vágják ki, mint a gombplatnikat... A rézműves a fejeket úgy, mint a gombokat, egy gombpréselő formában kerekre alakítja, és ha mintásat akar, akkor gravírozott présbe teszi. Miután a fejek a kívánt formát és mintát a présben elnyerik, akkor... az olvasztókemence fedéllemezének 66 A vizsgálattal a fémpántok és díszítmények valamint az esetleg rajtuk lévő fémbevonat anyagán túl a külső és belső, a bőr felöli oldalukon kialakult korróziósrétegeket felépítő elemeket kívántuk meghatározni. A vizsgálatsorozatot a szerző a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében, Dr. Tóth Attila fizikussal végezte. A ládákról, lehetőség szerint, több helyről történt mintavétel. A kb. 1 cm2-es mintákat három darabra vágva az egyiken a korróziós rétegeket meghagyva, a másikat és a harmadikat a feltételezett fémbevonatig, illetve színfémig lecsiszolva, általában 3-3 helyen történtek a mérések. A fém anyagvizsgálatok részletes eredményét és értékelését ld. Kovács P. id. DLA értekezés dvd melléklet. 67 Ónozott vas díszítményűek: 1. táblázat b., f., i., p. Sárgréz motívumokkal díszítettek: 1. táblázat a., e., g., h., 1., m. Ónozott vas és sárgaréz applikációjúak: 1. táblázat d., j. A nagykőrösi, a vajdahunyadi és a zágrábi ládák anyagvizsgálatára még nem került sor. 2.6.1. Alapanyaguk és szövéstechnikájuk Az ún. Pákei és a nagyszebeni szőrös bőrrel borított ládát kivéve a ládákat a Krünitz által leírtakkal szemben nem nyers, hanem 80-82 cm széles, nyomott mintás szövettel bélelték (14-24. kép). A kisebb méretű (78 cm hoszszú) ládáknál a szövet szélessége kiadta a láda hosszát, így az anyagszélek a láda rövidebb oldalainál találhatók, míg a nagyobb ládákba a bélelő anyagot épp ellenkező irányban ragasztották be. Egyes ládáknál ugyanazzal a textillel húzták be a ládafia tetejét is, míg másoknál erre a célra bőrt alkalmaztak. A porfogókat két réteg, egy mintázat nélküli valamint a belső borításként alkalmazott mintás vászonnal bélelték. A szövetek lánc és vetülékfonalaiból kivett rostok mikroszkóp alatt a lenre/kenderre jellemző növekedési csomókat mutatták (33. kép). A szövetek Z sodratú fonalból, vászonkötéssel készültek. Láncfonalaik sűrűsége átlag 10-14/cm2, a vetülékfonalaké 8-13/cm2. A porfogókat bélelő, minta nélküli lenvásznak láncfonal sűrűsége átlag 6-7/cm2, a vetülékeké 5-6/cm2.69 2.6.2. Motívumaik és azok készítéstechnikája A szövetek apró virágos, virágcsokros, vagy szalagmotívumok között virágindás díszítésűek (14—24. kép). Általában három színnel, direkt nyomással készültek. Egyeseken látszik a fadúcnyomás jellegzetessége, a dúcok illesztésének helye. Lehet, hogy a vásznak között hengemyomással készültek is vannak, ennek bizonyítása, és a festékanyagok meghatározása további vizsgálatokat igényel. 33. kép. Len/kender rost mikroszkópi képe az ún. Ászpisz láda, 1762, nyomott mintás lenvászon béléséből. 68 Krünitz id.m. Nagel címszó alatt. 100. kötet, 1805. Ford. Kovács P. 69 Ahol nem lehetett a lenvászon szélességét megállapítani az 1 cm2-en sűrűbben elhelyezkedő fonalakat vettük láncfonalnak. 71
