Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Járó Márta: A "hamis vagy rosszféle paszamántok" és más, "alábbvaló" textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei

15. a. kép. Sárgarézzel borított vörösréz (szalag). 15. b. kép. Sárgarézzel borított vörösréz. A szalag savval félig le­maratva (előtűnik a sárgaréz leoldódása után a vörösréz). 16. kép. Díszítő szalag részlete (19-20.? század). A bélfonal köré font drót galvánaranyozott újezüstből készült. Egy, a 18. század végére datált dísz lószerszám rojtján sikerült ilyen fonalat azonosítanunk. Rinuy egy sor 19—20. századi textíliáról vett minta esetében íija, hogy ezzel a technikával készült. Szintén ebből a korszakból szárma­zik pl. az a paszomány, amelynek beszőtt szalagja és a drót egyaránt cementált vörösréz (14. kép). Nincsenek ismere­teink arról, hogy napjainkban készítenek-e még ilyen mód­szerrel fémfonalat. A sárgaréz bevonatú vörösréz szalagok esetében eddig csak pamutot találtunk bélfonalként. Nem ismeretes még megfelelő módszer a sárgaréz fó­liával borított, illetve cementált rézfonalak megkülönböz­tetésére a természettudományos vizsgálati eredmények alapján. A sárgarézzel borított vörösréz azonosítása Optikai mikroszkóp alatt a drót és a szalag felszíne aranyszínű vagy vöröses arany, a sárgaréz réteg vastagsá­gától függően (15a. kép), a keresztmetszet közepe vörös, vagyis a megjelenése emlékeztet az aranyozott, illetve az ezüstözött-aranyozott vörösrézére. Ha a drótot vagy szalagot desztillált vízzel 1:1 arány­ban hígított salétromsavval megcseppentjük, buborékkép­ződés mellett először a sárgaréz oldódik fel, fokozatosan előtűnik a vörösréz (15b. kép), majd a minta teljesen fel­oldódik, az oldat zöldszínüvé válik. Egyéb, a 19-20. századra datált textíliákon azonosí­tott, rézalapú fémfonalak A nagyon kevés egykorú leírás és vizsgálati adat alapján néhány további rézalapú fémfonal leírását is közöljük. Újezüst A 18. században Európába nagy mennyiségű, Kínából származó, ezüstnek látszó, de ezüstöt nem tartalmazó réz­ötvözetből készült árut importáltak. A szakirodalomban különböző időpontokra teszik az ennek utánzataként elő­állított újezüst, pakfong, alpakka, nikkelezüst, maillechort stb. néven futó fémötvözet gyártásának kezdetét.92 93 Ameny­­nyire változó az elnevezés, annyira különböző a rézhez ötvözött fém/fémek mennyisége is, a csak rezet és nikkelt tartalmazótól a különböző keverési arányú réz-cink-nik­­kel ötvözetekig. Újezüstből készült fémfonal is." A készítéstechnika alapelve megegyezett a korábban már ismertetett dróthúzási módszerekével, csak ebben az esetben a folyamatot már gépesítették. Rinuy azonosított egy 20. század elejéről származó, török esküvői díszen egy réz-cink-nikkel ötvözetből ké­szült, elhengerelt drótot, mint fémfonalat.94 Az újezüst azonosítása Optikai mikroszkóp segítségével vizsgálva a mintát an­nak sem a felülete, sem pedig a keresztmetszeti képe nem különbözik az ezüstből készült drótokétól, szalagokétól. A minta desztillált vízzel 1:1 arányban hígított salét­romsavval megcseppentve, buborékképződés mellett tel­jesen feloldódik, az oldat az ötvözet összetételétől füg­gően halványzöld-sötétebb zöld színűvé válik. Konyhasó oldattal megcseppentve nem keletkezik az ezüstre jel­lemző, fehér csapadék. Az ötvözök minőségének, illetve mennyiségének meghatározása csak nagyműszeres eljá­rással lehetséges. Aranyozott új ezüst Barker szerint galván úton aranyozott új ezüstből ké­szült fonalakat 1840-től hoztak forgalomba, és Francia­­országban az 1980-as évekre ez lett a legelterjedtebben 92 Egyesek szerint 1770-ben a Suhl Fémművekben, Németországban ké­szítettek először hasonló ötvözetet (www.wikipedia.org/wiki/nickel_ silver, 2008. aug. 19.) más források 1819-et, illetve 1823-at jelölik meg mint a szabadalmaztatást vagy a gyártás kezdetét (www.wikipedia.org/ wiki/Maillechort, 2008, aug. 19.), Rinuy 1995. p. 17. 93 Un Lyonnais 1927. Février, p. 137. (réz-cink-nikkel ötvözet), illetve Mars, p. 233. (réz-nikkel ötvözet) 94 Rinuy 1995. pp. 18-19., ltsz.: AD 3807. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom