Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Járó Márta: A "hamis vagy rosszféle paszamántok" és más, "alábbvaló" textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei

használt aranyfonal. Angliában 1924-től gyártják.95 Előál­lítása a galvánaranyozott rézéhez hasonló módon történ­het, csak ebben az esetben egy ezüstszínű rézötvözetből készítik a drótot. Eddig egyetlen ilyen fonalat azonosítottunk. A díszítő szalag, amiről a sárga színű (a dróttal nem fedett helyeken megfeketedett) pamut bélfonal köré font drótminta szár­mazik, nem datált (16. kép). A szakirodalomban eddig nem találtunk vizsgálati adatot. Az aranyozott új ezüst azonosítása Az aranyozott új ezüst felületének és keresztmetsze­tének mikroszkópos képe nagyon hasonlít az aranyozott ezüstéhez, vagyis kívül aranyszínű, a keresztmetszet kö­zepén pedig szürke. A mintát desztillált vízzel 1:1 arányban hígított salét­romsavval megcseppentve, annak belső magja buborék­képződés mellett feloldódik, az oldat az ötvözet összeté­telétől függően halványzöld-sötétebb zöld színűvé válik. Az aranyburok visszamarad. Konyhasó oldattal megcsep­pentve nem keletkezik az ezüstre jellemző, fehér csapa­dék. Az újezüst alap összetételének meghatározása ebben az esetben is csak nagymüszeres eljárással lehetséges. Ezüstözött-aranyozott újezüst Ezüstözött-aranyozott új ezüstből készült fémfonalról nem találtunk eddig sem készítéstechnikai leírást, sem vizsgálati adatot a szakirodalomban. Valószínű azonban, hogy a galván úton ezüstözött, majd aranyozott vörösréz drótokéhoz hasonló módon gyártották (gyártják?) őket. Ebben az esetben azonban az alapfém ezüstszínű rézöt­vözet, azt fedi egy színben hasonló ezüstréteg, majd ezen az arany. A szalagok külső vagy mindkét oldalát borítja az aranyréteg, attól függően, hogy bélfonallal vagy anélkül merítették az aranyozó fürdőbe. A budapesti Egyetemi Templomban őrzött, ún. Maj­­láth omátus alapszövetébe (19. század második fele) be­szőtt96 és egy 1934-es zászlóról97 származó fémfonal min­ta bizonyult először ezüstözött (galván úton?), majd sárga pamut köré font állapotban (galván)aranyozott réz-nik­­kel-cink ötvözetnek (17. kép). Az ezüstözött-aranyozott új ezüst azonosítása Optikai mikroszkóp segítségével vizsgálva a drótot annak sem a felülete, sem pedig a keresztmetszeti képe nem különbözik az aranyozott ezüstből készültekétől. Szalag esetében egy (18. kép) vagy mindkét oldalán ara­nyozott ezüstnek látszik. A minta desztillált vízzel 1:1 arányban hígított sa­létromsavval megcseppentve, buborékképződés mellett 95 Barker 1980. p. 7. 96 Vajk 2002. pp. 46-50. és p. 64. 97 Nem publikált 17. kép. Ezüstözött, majd sárga pamut bélfonalra fonva aranyozott, újezüstböl készült fonal. 18. kép. A 17. képen látható fonal letekert szalagja: a külső oldal aranyozottnak, a belső mattult ezüstnek látszik. részlegesen feloldódik, az oldat halvány vagy sötétebb zöld színűvé válik (az ötvözet összetételétől függő­en), visszamarad csíkokban vagy pelyhekben az arany. Az ezüst kimutatása csak nagyon nagy minta esetében le­hetséges konyhasó oldattal. Aranyozott, cementált vörösréz Aranyozott, cementált vörösréz fonalakról szintén nem találtunk említést az általunk tanulmányozott szak­­irodalomban. Egy 1912-es zászlóról származó szalagminta98 so­rolható ebbe a csoportba. A vörösrézből készült szalag felületét először sárgarézzé alakították (a módszert ld. a cementált vörösréznél), majd feltehetően galván úton vékony aranyréteget választottak le a felületére. Az aranyozott, cementált vörösréz azonosítása Optikai mikroszkóp segítségével vizsgálva a drótot, annak felülete aranynak tűnik, a keresztmetszetén vörös. Szalag esetében egy vagy mindkét oldalán aranyszínű, aranyozott vörösréznek látszik. A mintát desztillált vízzel 1:1 arányban hígított salét­romsavval megcseppentve, az buborékképződés mellett részlegesen feloldódik, az oldat zöld színűvé válik, vissza­marad csíkokban vagy pelyhekben az arany. A sárgaréz ré­tegjelenléte csak nagyműszeres eljárással igazolható. 98 Járó et al. 2000. p. 99. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom