Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Járó Márta: A "hamis vagy rosszféle paszamántok" és más, "alábbvaló" textíliák fémfonalai. A rézalapú, tömör fémfonalak készítéstechnikája és gyors azonosításuk lehetőségei
kezdetére.69 Ezeket és a vizsgálati eredményeket összevetve annyi mindenesetre bizonyos, hogy a rómaiak már ismerték, és készítettek belőle különböző tárgyakat.70 A sárgaréz drótok, szalagok textildíszítésben történő felhasználásáról azonban - ismereteink szerint - csak a 18. századtól írnak az egykorú források.71 A természettudományos vizsgálati eredmények alapján viszont a sárgaréz már a 15-16. századtól azonosítható textíliákon.72 A fonalak előállítása többféle módszerrel történhetett. Fóliából vágott (?) sárgaréz szalagok Vékony, aranyszínű réz-cink ötvözetből készült lemezeket, sárgaréz fóliát már abban az időben tudtak készíteni, amikor a cink, mint fém még nem volt ismert. A rezet ugyanis kb. a 18. század közepéig Európában nem fém cinkkel, hanem cinkérccel (ez volt a „gálma”) olvasztották össze, így nyerték a többé-kevésbé jól megmunkálható, főként öntéshez alkalmas ötvözetet.73 Biringuccio említi, hogy egy milánói műhelyben látta, hogy az egyik munkás „aranyfüstté” (vagyis feltehetően olyan vékonnyá, mint az aranyfüst) kalapálja a sárgarezet.74 A sárgaréz lemezből vagy vastagabb drótokból kalapált, szélesebb szalagokból vághattak keskeny csíkokat, ahogy azt aranyból, ezüstből vagy aranyozott ezüstből tették, és felhasználhatták ezeket fémfonal készítéshez, aranyszalag-utánzatokként. A vékony fóliából vágott szalagok készítésének menete — ha állítottak elő ilyen módszerrel szalagot - hasonló lehetett a nemesfémből készültekéhez.75 Bizonyíthatóan fóliából vágott szalag felhasználásával készült sárgaréz fonalat eddig nem sikerült azonosítani. Sárgaréz drótok és az ezekből hengerelt szalagok A sárgaréz drótot már Theophilus presbiter is említi a 12. században.76 Ebben az időszakban azonban valószínűleg nem tudtak még annyira vékony drótot húzni, hogy azzal szőni, hímezni lehessen, vagy elkalapálásával elég keskeny szalagokat lehessen belőle készíteni. Körülbelül kétszáz évvel később a művelet gépesítése, a vízierő felhasználása e célra, már valószínűleg lehetővé tette vékony sárgaréz drótok előállítását.77 Fémfonalként történt használatára azonban eddig csak Möllemél találtuk rövid utalást a 19. század elején: „Hamis arany - paszamántokat nemtsak megaranyozott rézdrótbúl ...hanem sárga - rézdrótbúl is szoktak készíteni. Hogy ezen végre igen jó sárgarezet lehessen kapni, 69 Ld. pl. Balázs 1996. p. 72. vagy Habashi (dátum nélkül) 70 Római kori fémtárgyak nem publikált vizsgálati adatai. 71 Pl.: Krünitz 1780. Band 19. p. 456. vagy később Möller 1818. p. 148. 72 Brachwitz 1998. pp. 23-27. 73 Ld. pl. Habashi (dátum nélkül) p. 3. 74 A német fordításban: „Der eine schlug das Messing zu Blattgold aus,..”, Biringuccio 1540/1925. p. 81. 75 Ld. pl. a munkafolyamat leírását Theophilus Presbiter müvében (Theophilus (12. sz.) 1986. 3. könyv, LXXVI.) 76 Theophilus (12. sz.) 1986. 3. könyv, XXXIX. 77 Pl. 1474-ben Nümbergből rendeltek sárgaréz drótot (Schulte 1923. p. 209.) 13. kép. Sárgaréz fonallal készült csipke (nem datált, 18. század). tiszta rézzel, tiszta tzinket szoktak összeolvasztani.”78 Esetleg ilyen húzott drótok elkalapálásával/elhengerlésével készültek azok a szalagok, amelyeket Brachwitz említ. A fehér lenfonal köré S-sodratban font szalagokat 15-16. századi takarókba szőtték díszítésként.79 Sárgaréz fonalakat a későbbi századokban használtak olcsóbb csipkék készítéséhez (13. kép), és e drótokat és szalagokat még 20. századi textíliákon is találtunk, például egy 1938-as zászló rojtjához sárga pamut köré font sárgaréz szalagot (S-sodrat) használtak.80 Egyes esetekben selyem is előfordul bélfonalként.81 A sárgaréz azonosítása Optikai mikroszkóp alatt a drót és a szalag felszíne és a keresztmetszet közepe egyaránt aranyszínű. Jó állapotú fonal esetében nehezen különböztethető meg az aranytól. Ha a drótot vagy szalagot desztillált vízzel 1:1 arányban hígított salétromsavval megcseppentjük, buborékképződés mellett teljesen feloldódik, az oldat halványzöld színűvé válik. Sárgaréz bevonatú vörösrézréz drótok, szalagok, illetve ezek bélfonal köré font változatai A sárgaréz bevonatú vörösréz drótból, illetve szalagból készült fonalak megjelenésének idejét - elegendő szakirodalmi adat és vizsgálati eredmény hiányában - még csak megbecsülni sem tudjuk egyelőre. Egyik változatuk, valószínűleg a korábbi, a sárgaréz fóliával borított vörösrézből készült drót vagy szalag, a másik, ismert változat az ún. cementált vörösréz. Sárgaréz fóliával borított vörösréz A vörösréz drót sárgaréz fóliával történő borítását a Diderot-féle Enciklopédia82, majd később Möller83 is 78 Möller 1818. p. 148. 79 Brachwitz 1998. pp. 23-27. 80 Járóetal. 2000. pp. 99-100. 81 Járó 2003b. p. 35. 82 hamis aranyozásként, ld.: „cuivré” szócikk, („dorure de cuivre en feuille”), Diderot, Le Rond d’Alembert 1754. Tome 4. p. 547. 83 aranyozás hamis vagy nem igazi aranyfusttel, Möller 1818. p. 18. 36
