Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Puskás Éva: A Szatmári Római Katolikus Egyhámegye kulturális javaainak megmentése

4. kép. Szent Anna Máriával, polikróm faszobor, 19. század.

5. kép. Szent István, polikróm faszobor, 19. század.

könyvtárhelyiségeknek kialakított termekbe kerültek, mütárgybarát környezetbe.

A Püspöki Palota régi könyvek könyvtára közel 4500 darab 16-19. századi könyvet tartalmaz, köztük sok ritkaságot (2. kép). Itt található többek között a Károli Gáspár által fordítót, Vizsolyban nyomtatott Biblia egyik példánya 1590-ból. A másik különlegesség a Káldi György katolikus pap által fordított Szent Biblia 1626-ből. Ez a Biblia fordítás a latin Vulgata alapján, Pázmány Péter érsek, Bethlen Gábor és a bécsi kincstár támogatásával került nyomtatásba. Ez a mü azért is fontos mivel az első nyomtatásban megjelent katolikus Biblia.

Egy másik sürgős megoldásra és beavatkozásra váró tárgykategóriába tartoznak a textíliák, liturgikus ruhák, amikből gazdag anyagot sikerült összegyűjteni. Ezek között is sok az értékes darab, régebbi és újabb korokból egyaránt.

A liturgikus ruhák kialakulása igen hosszú folyamat, gyökerei visszanyúlnak a 4-9. század közé. Először csak a palliumot (palást) és orarium-ot (stólát) említik, majd az albat (feher ing), a cingulumot, amit öv gyanánt használtak az albant, a manipulust — a csuklóra terített kiegészítőt. A dalmatica - a szerpapok ruhája azonos színű és mintájú volt a miséző főpap ruhájával. A miseruha

(casula) a szentmisét bemutató pap legfelső ruházata, mely az ókori rómaiak viseletéből alakult ki. Eredetileg bő, ujjak nélküli, csak a fej kidugására alkalmas harang alakú köpeny volt, később hegedüformájú lett, ma ismét harang alakú. E ruhaneműk mellett gyűjteményünkben vannak püspöksüvegek (mitrák), palástok (pluvialék), kesztyűk, cipők, stólák és a szentmisék alkalmából használt egyházi szerek is (purificatorium, palia, corporale). Általában 18-20. századiak; bársonybrokátból, selyemből, osztrák és magyar műhelyekben készült papi omátust és tartozékait, gazdagon hímzett selyem és fémszálas díszítést is találunk közöttük. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja egy fémszálas hímzéssel dúsan ellátott kazula (feltehetően Mária Terézia koronázási palástjából készült) (3. kép).

A gazdag textil és könyvanyag mellett, az egyházmegyében sok értékes fából készült tárgy is van: stallumok, padok, gyóntatófülkék, térdeplők, oltárok szószékkosarak és szószékkoronák, feszületek valamint faragott szobrok (4-5. kép). Ezek közül egyesek népi faragók munkái, mások viszont híres tiroli, bécsi, budai műhelyekből kerültek ki. Itt említjük meg a szakaszi és a felsővisói ritka szépségű oltár-együttest és szószéket, amelyek Stufflesser Ferdinand műhelyéből származnak (6-7. kép).

108