Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 7. (Székelyudvarhely, 2008)

Benedek Éva - Mara Zsuzsa: Restaurált egyházi tárgyak kiállítása a Csíki Székely Múzeumban

anyag, valamint a zsákvászon barnás színének és durva szövésmintázatának, a papír felszínére való vándorlásából is adódhat. A feltehetően helytelen tárolás során rárakódott por miatt a tárgynak ez az oldala sötétebb volt. A töredék restaurálása Szemrevételezéssel megállapítottuk, hogy a tárgyon aktív penészgomba jelei nem mutatkoztak, továbbá hogy a kézi merítésű papír elég jó megtartású, és a színező va­lamint festékanyagok nem vízérzékenyek (20. kép). Minden tisztítási műveletet a tárgy szétszedése nélkül oldottunk meg. A portalanítás után első lépésként radíro­zással száraz tisztítást végeztünk, vigyázva, hogy az in­formáció ne sérüljön meg. Már félig tisztított állapotban látni lehetett, hogy egyenletes, többszöri radírozással, sok felületi szennyeződést sikerült eltávolítani (12. kép). A nedvesség által megtámadott részeken, az egyéb­ként oldhatatlan földfesték kissé elmosódottnak tűnt. Itt Regnal SÍ /poli(vinil-butiro-acetál)/ 3%-os etilalkoholos oldatával fixáltuk a színeket, melyek a kezelés hatására kicsit élénkebbé váltak.12 A hiányok kiegészítése mindkét oldalon az eredeti­hez hasonló színű és vastagságú javító papírral történt (13. kép). A ragasztóanyag Glutofix 600 (metil cellulóz) 3%-os vizes oldata volt.13 A virágos, indás díszítés ké­kes-zöld14 15 színét temperafestékkel retusáltuk. A fakeret tisztításakor a kezelt papírfelületeteket le­fedtük, hogy az eltávolításra kerülő szennyeződések és az alkalmazott vegyszerek nehogy a szöveghordozóra jussanak. Portalanitas után mechanikusan valamint zsíral­­kohol-szulfát anionos mosószer habjával sikerült eltávo­lítani a zsíros lerakódásokat.I? Ezután, az egységes felület kialakítása céljából pácoltuk,16 majd lenmagolaj és méh­viasz keverékével vontuk be a keretet. 12 A Regnal S 1 rugalmassága kiváló, sokféle szerves oldószerben jól ol­dódik. Vízben, benzolban, benzinben oldhatatlan. Jó a fényállósága. Mindenféle technikával alkalmazható. 13 A metil-cellulóz fehér vagy sárgásfehér por, esetleg granulátum formá­jában kerül forgalomba. Alkalmas tinták, festékek fixálására, kifakult színek frissítésére, enyvező anyag pótlására stb. A mosószerhez kever­ve, a papír tisztításánál is használjuk. 14 Valószínűleg zöldföld vagy rézzöld (bázisos réz-acetát). A zöldföld kissé halvány, kódexekben kevéssé használták. A rézzöld kékes tónusú, hideg zöld. Ha eceteseden borba, ecetbe, rézlemezt tesznek, a felületen vékony tónusú zöldes réteg keletkezik, amit lekaparva festéknek lehet használni. A papírt gyakran kimarja. Ld.: Kastaly B. - Albrechtod Kunszeri G. - B. Kozocsa 1. - Gajdó Gy- Izsó M. - Járó M. - Timámé Balázsy A. - Pankaszi I.: Kéziratok, nyomtatványok és grafikák író és festékanyagai, összetételük, készítésük, vizsgálatuk, károsodásuk, rögzítésük. A grafikai technikák felismerésének alapjai. OSZK, Budapest. 1994. p. 27. 15 A zsíralkohol-szulfátot a zsiradékokból előállított szintetikus zsíralko­hol kénsavval, majd nátrium-hidroxiddal való kezelése útján nyerik. Az anionos tenzidek vízben könnyen oldódnak, nedvesítő képességük és mosóhatásuk egyaránt jó. 16 A pácok beszívódnak a faanyagba, csak mechanikusan - csiszolással -vagy maró vegyszerekkel távolíthatók el, ezért azokban az esetekben, ha a felület eredetileg nem pácolt, az egységes megjelenést retusálással kell megoldani. Oly módon, hogy a fára először eltávolítható izoláló réteget (pl. Paraloid B72, vagy Paraloid B67 oldat) visszünk fel, majd erre akvarellel, esetleg páccal retusálunk, (a szerk.) A további védelem céljából a műtárgyat két oldalon üveggel ellátott fadobozba tettük és felfüggesztetve állí­tottuk ki, hogy körüljárható legyen (14-15. kép). 3. Könyvek A kéziratos és nyomtatott könyvek (egyes ősnyomtat­ványok) konzerválása, a restaurálási munkálatok legidő­­igényesebb részét képezték, mivel nagyon sokszor több száz tönkrement könyvlapon kellett a fertőtlenítési, tisztítá­si, savtalanítási, kiegészítési stb. műveleteteket elvégezni. A kiállításon szereplő, az Erdélyben élő különböző vallású és kultúrájú népek által megőrzött 16-20. századi könyvek között látható, pl. az első magyar katolikus bib­liafordítás, egy díszkötésű kéziratos könyv, egy unitárius könyvecske, egy görög katolikus és nem utolsó sorban egy görög keleti, cirill betűs zsoltáros könyv valamint a protes­táns váradi biblia, amelynek restaurálását ismertetjük. Szent Biblia. Szenczi Kertész Ábrahám, Várad - Kolozsvár, 1660-1661 Készítés-technikai leírás és állapotfelmérés A biblia a Hodgyai (Hargita megye) Református Egy­ház tulajdona.17 Mérete: 34,3x22x8,5 cm A nagy szaktudással nyomtatott református biblia nagy népszerűségre tett szert egész Erdély területén. Pro­testáns egyházközségeinkben ma is több példány találha­tó, különböző díszítésű bőrkötésekkel. Például fatáblás, timsós cserzésű fehér sertésbőrkötésű a Zilah-belváro­­si református templom és szintén fatáblás és aranyozott díszítésű monogramos, évszámos bőrkötésű, fémcsatos a marosvásárhelyi református kistemplom tulajdonában levő biblia is. A restaurálás tárgyát képező könyv papírtáblás, sötét­barna marhabőrkötése késő reneszánsz mintájú vaknyo­mással díszített.18 A bőrkötés sarkai szakadtak, kopottak, hiányosak voltak, a vaknyomás kissé elmosódott. A bőrön lévő foltosodást, a penészek által termelt szerves savak is okozhatták, sötét színét, a napfény UV sugárzásának ká­rosító hatása is befolyásolhatta (16. kép). A bibliát öt darab kenderzsineg bordára fűzték, kiboly­hozott részét a papírtábla belső felére ragasztották. A bib­lia lapjai merített papírból készültek, a szövegtestet fekete festékkel nyomták, ami a készítés korának megfelelően valószínűleg koromból, lenolajból, vagy gyantákból és száradást gátló anyagokból készült. Az oromszegő elve­szett, a díszes fametszettel ellátott címlap piszkos és fol­tos volt valamint elvált a könyvtesttől (17. kép). Szintén 17 A Hodgyai Református Egyházat 2005-ban súlyos árvízkárosodás érte, ami érintette a könyvanyagukat is. A helyszínen részt vettünk több el­ázott könyv, okirat levegőn való szárításán. Ekkor kértek fel a biblia restaurálására. 18 A vaknyomáshoz a bélyegző pozitív vagy negatív vésetű mintával sár­garézből vagy bronzból készült. A könyvkötő a meleg bélyegzőt a bőr­be nyomta. A bélyegző hőmérséklete meghatározó: ha túl meleg, elégeti a bőrt, ha nem elég meleg, akkor nem sikerül a vaknyomás. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom