Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 7. (Székelyudvarhely, 2008)
Benedek Éva - Mara Zsuzsa: Restaurált egyházi tárgyak kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
különálló lapon szerepelt a vasgallusz tintával írt bejegyzés a könyv adományozójának nevével. Az első ívfüzetek leszakadtak, rajtuk ismeretlen eredetű, nagy barna (feltehetően zsír) foltok látszottak. A biblia hátsó előzékén, megállapításaink szerint, aktív penészgomba jelei mutatkoztak (18. kép). A nyagvizsgálatok Első lépésként eltávolítottuk a fertőzött papírtáblát (19. kép). A róla vett mintából a Csíkszeredái Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem laboratóriumában aktív Aspergillusz penészgombát azonosítottak19 (20. kép). A könyvtest szétbontása nélkül, felületi pH mérést végeztünk, a lapok különböző részein, és megközelítően 6,5-ös pH értékeket kaptunk.20 Szemrevételezéssel és tapasztalataink alapján megállapítottuk, hogy a bejegyzések vasgallusz tintával íródtak, a kötés pedig növényi cserzésű marhabőrből készült. Fertőtlenítés, tisztítás, restaurálás A könyvtest lapjait tüzetesen átvizsgálva nem találtunk aktív penészre utaló jeleket. Ennek ellenére elővigyázatosságból Preventol CMK (para-klór-metakrezol) 1%-os etilakoholos oldatával átecseteltük a lapokat, majd szívó papírokat többször cserélve, szárítottuk.21 A bibliát, laponként puha szőrű ecsettel portalanítottuk, majd a továbbiakban radírszivaccsal tisztítottuk. A leesett címlap és az ívfüzetek állapota megkövetelte a nedves tisztítást, amelyet zsíralkohol-szulfát, anionos mosószerrel és kis mennyiségű metilcellulózzal oldottunk meg, amelyet szennyvivőként tettünk a vízbe (21. kép). Az első ívfüzeteken, a nagy barna foltok halványítására klóros fehérítést alkalmaztunk, amelyet ecetsavas közömbösítés és többszöri öblítés követett. A fehérítésre esztétikai cél vezetett, miután megállapítottuk, hogy a papír tartóssága megengedi, az amúgy a cellulózrostokat roncsoló fehérítőszerek használatát. A könyvtest sérült sarkait, japánpapírral egészítettük ki, egy oldalról (22. kép). A kisebb szakadások japán fátyolpapír erősítést kaptak. A leesett íveket hozzáfűztük a könyvtesthez, japánpapírból előzéket készítettünk, amelyre ráragasztottuk az előzőleg külön álló, bejegyzéses lapot. A fertőzött, penészes könyvtábla helyett új, pH semleges kartontáblát készítettünk (23. kép). A táblára, az eredeti vaknyomásos bőr alá, növényi cserzésű, jó minőségű, barna borjúbőrt tettünk. Erre búzakeményítővel ráhúztuk a likkerrel22 kellően megtisztított, megpuhított eredeti 19 Köszönet György Éva mikrobiológusnak a segítségért. 20 A pH mérést Macherey-Nagel pH-fix 0,0-6,0 finomskálás felületi pH papírral végeztük. 21 Preventol CMK (para-klór-metakrezol), vízben közepesen, szerves oldószerben jól oldódó, hatékony gombaölőszer. 22 Likker: 400 g víz, 40 g zsíralkohol-szulfát, 10 g lanolin, 30 g pataolaj, kismennyiségü fertőtlenítőszer (etanolban oldott impagin). Az anyagokat a megadott sorrendben keverjük össze, és vízfürdőn felmelegítjük. Folyékony, a bőrbe könnyen beszívódik, tisztít, zsíroz. Az OSZK restauráló labor receptje. bőrt. Utolsóként viaszos bőrpasztát használtuk, mint konzerválószert23 (24. kép). 4. Polikróm körplasztikák A kiállításon bemutatott polikróm faszobrok úgy technikájukban mind tematikailag változatosak. Ide sorolhatók: a csíksomlyói ferences rendház tulajdonát képező 18. századi, „Szent Anna tanítja a gyermek Máriát” című, lüszterezett, fülkés barokk szoborcsoport (25-26. kép), a mikházai ferences templom két, 18-19. századi Mária szobra, amelyek előképeként a híres osztrák zarándokhelyen található Máriacelli Madonna felel meg, és nem utolsó sorban a Csíki Székely Múzeum Nepomuki Szent Jánost ábrázoló, 18-19. századi szobra (27. kép). A szobrok átvételkor viszonylag jó állapotban voltak, általános jellemzőjükként említhetők a poros, szennyezett felületek, kisebb átfestések, kopások, hiányok. Szerkezetükben egyaránt stabilaknak bizonyultak, szilárdítást nem igényeltek. Kezelésük során a történeti kutatások után, a különböző anyagvizsgálatok, a száraz és nedves tisztítás, a tömítés, a retusálás és a lakkozás műveletei követték egymást a megfelelő restaurálási eljárások szerint. Részletesen a Csíki Székely Múzeumban őrzött Nepomuki Szent János szobor restaurálását mutatjuk be. Nepomuki Szent János szobor A szobor leírása Nepomuki Szent János Csehország védőszentje, 1340-ben született a dél-csehországi Nepomukban, és 1393-ban halt meg Prágában. Papi pályán indult, egyházjogot tanult, a prágai székesegyház kanonokja, majd érseki helynök és IV. Vencel király feleségének gyóntatója is volt. A király és az egyház között dúló vita eredményeképpen három magasrangú pappal együtt elfogták, kegyetlenül megkínozták, és kezét, lábával együtt fejéhez kötve a Károly hídról a Moldvába dobták. A politikai hátterű gyilkosságot nem lehetett titokban tartani és hamarosan elterjedt Prágában a legenda, miszerint Nepomuki János a királynak nem akarta elmondani mit gyónt neki a királyné. Halála után néhány évszázaddal, 1729-ben avatták szentté. A szenttéavatási procedúra során, amikor Nepomuki János sírját felnyitották, nyelvét csodálatos módon teljes épségben találták. Ez a tény tovább erősítette kultuszát a gyónási titok megőrzése terén. A prágai Károly hídon álló szobor, melyet 1683-ban Johann Brokoff készített, mondható a Nepomuki Szent János plasztikák prototípusának. Kanonoki ruhában, fején birétummal, bal karjára támasztott halotti kereszttel és jobbjában egy pálmaággal24 * ábrázolja a szentet. Jobb 23 A viaszos börpaszta receptje: 100 g pataolaj, 32 g méhviasz, 6 g timol (kevés alkoholban feloldva), 1 g paraoxi-difenil-amin (porrá törve) A méhviaszt vízgőzön felolvasztjuk, hozzáöntjük lassanként a pataolajat, majd amikor felolvadt, a paraoxi-difenil-amint (oxidálás gátló), végül a timolt. Amikor kihűl, sűrű paszta lesz. 24 A mártírumság jelképe 53
