Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Galambos Éva: Általánosan a festett műtárgyak fotótechnikai és mikroszkópos vizsgálatáról
Általánosan a festett műtárgyak fotótechnikai és mikroszkópos vizsgálatairól Galambos Éva A tanulmányban rövid áttekintést nyújtunk a festett műtárgyak restaurálását előkészítő fotótechnikai és mikroszkópos vizsgálatokról, melyek egyben a dokumentáció fontos részét képezik.1 A tárgyakról átvételi állapotban normál-, surlófényes-, UV-, lumineszcens-, és infravörös felvételeket készítünk, ezek megfelelő kiértékelésével - állapotuk rögzítése mellett - nagyon sok értékes információt kapunk, azaz a vizsgálatok első fázisának is tekinthetők. Normál felvételek Első lépés a tárgyról normál totál és részletfelvételek készítése, melynek során legfontosabb a megfelelő megvilágítás, hogy színhelyes felvételeket kapjunk, illetve a torzításmentesség.1 2 Totálfelvétel a tárgy minden oldaláról - tehát elöl-, hátul-, mindkét oldal-, alul-, és felül-nézetből - készüljön és a belsejéről is (célszerű vonalzót, vagy papír centiméterest is a tárgy mellé helyezni). A részletfelvételek & szerkezeti sajátosságok, mint csapolások, szögelések, rögzítések, (pl. profillécek, lábak) zárak, pántok, díszítések, szerszámnyomok, a szerkezeti- és anyag-károsodások (rovarfertőzés, mechanikus sérülések, karcolások, hiányok) festékrétegek, bevonatok állapotának (pl. elbarnult lakkok, kipergett, feltáskásodott festék, repedéshálók (öregedési, vagy száradási, korai repedésháló), bemutatására alkalmasak. Részletfelvételeken rögzítjük továbbá a restaurálás során várható változások illetve változtatások helyét. Súrlófényben a felszíni egyenetlenségek, repedések, hiányok, a festékréteg károsodásai, (I. tábla 1-3. kép) átfestések, stb. láthatóak kontrasztosabban. Sokszor, a festékrétegek egyenetlensége miatt, az átfestett részletek is jól kivehetőek (I tábla 6., IV. tábla 34. kép), vagy például táblaképeken a poncolt, bekarcolt minták, esetleg előkarcolások, melyek esetenként az alárajzot helyettesítik, 1 A közölt képek 2004 júniusában, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban rendezett II. Restaurátor Alkotótelep résztvevői - Bölöni Melinda, Demeter István (Székeyudvarhely), Erese Laura (Kézdivásárhely) HarasztovicsVeronika, Károlyi Zita (Székeyudvarhely), Martinovich Zoltán, László Magdolna (Csíkszereda), Oláh Rezső, Pelik Istvánná és a múzeum munkatársai - által restaurált ládákról készültek. A vizsgálatokat Galambos Éva végezte, a restaurálási munkát Kovács Petronella és Szendrődiné Gombás Ágnes vezette. 2 Ld. Szilágyi Sándor: Fényképezzünk! Műtárgyfotózási alapok, praktikák. in. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 3. Haáz Rezső Székelyudvarhely, 2003. 71-76. o vagy freskókon a vakolatba benyomott díszítőelemek, illetve a vakolat egyenetlensége, varratai stb. Megjegyezzük, hogy a tárgyak súrlófényben való vizsgálata nagyon hasznos információkat adhat, bárhol kivitelezhető, tehát mindenképp alkalmazzuk a gyakorlatban! A normál felvételek elkészítéséhez általában egy alapobjektív (5(>-80mm), makroobjektiv, megfelelő megvilágítás, (jó ha van napellenző, színskála) és állvány szükséges. A színhelyes normálfelvételek szinte nélkülözhetetlenek a többi sugárzásban készült felvételek kiértékeléséhez, mivel ezeken az adott anyagok, különböző sugárzásokban való megjelenését, viselkedését hasonlítjuk össze. Ezért nagyon fontos a megfelelő, karakteres részletek kiválasztása illetve, hogy ugyanarról a részletről készüljön a lumineszcens és inffafelvétel is! Sokszor csak a lumineszcens, vagy az infrafelvételek kiértékelése során tudjuk meg melyek a legérdekesebb, legtöbb információt nyújtó részletek, ezért lehet, hogy érdemes normál fényben újabb részletfelvételeket készíteni a speciális sugárzásokban készített fotók alapján. UV felvétel Az UV sugárzás a látható tartomány rövid hullámhoszszú részéhez csatlakozik, a sugárzás áthatoló képessége alacsony, ezért általában a felület legkülső rétegeiről ad információt. (III tábla 23. kép) Az UV sugárzásban más az anyagok elnyelő illetve visszaverő képessége, azaz a kontrasztviszonyok mások, mint a látható tartományban, ezért átfestések, retusok, lakkozások, kifakult részletek, eltérő kötőanyagok stb. azonosítására alkalmas. UV felvétel készítéséhez egy, az objektívre erősített zárószűrő (UG1) szükséges, ami nem engedi be a látható fényt csak a visszavert UV sugárzást, azaz átlátszatlan. Ezért a szűrőt az élességállítás után kell feltenni, továbbá nagyon fontos, hogy módosítani kell a képtávolságot, vagyis az élesség állító gyűrűn megállapított fókuszpontot elforgatjuk az objektiven jelölt infra ponttal ellentétes irányban, megegyező távolságban lévő „UV pontra”, (amit nem jelölnek az objektíveken) a rövidebb gyújtótávolságnak megfelelően, (mivel a hagyományos objektívek színkorrekciója az UV tartományra nem terjed ki) UV felvételekhez célszerű fekete-fehér filmet használni, mivel monokróm sugárzást rögzítünk. 52
