Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)

Bóna István: Falképtechnikák

Freskó Jellemző a karton általános használata. A karton pa­pírját több lapból ragasztották össze csirizzel. Nedvesen, szintén csirizzel a falra ragasztva, száradás után sima lett. Erre készülhetett el a rajz. Festéskor a napi adagot ki­vágták belőle. Hegyes vassal átnyomva vitték át a mintát a puha vakolatba. Érdekes, hogy a karton elterjedése egybeesik az aka­­démista manierizmus megjelenésével. Aranyozás: leggyakoribb az olaj alapú mordent ara­nyozás. Viasz vagy ónlap alátét esetén a ragasztó a „mis­­sione”, ami enyvet és olajat tartalmaz. Onlap esetén az arany helyét freskóban okkerrel sárgá­ra festették (Ghirlandaio), erre sárgás missione-val került az ónlemez. Az ónra vékony missione-val az arany. Viasz plasztika esetén az ónlapot tartó missionéba viaszt kevertek. Alkalmazás szerint különbözik, lehet enyv és száradó olaj emulziója gyantaadalékkal. Az enyv a domináns!75 26. ábra. A kompozíció (ld. 25. ábra) oldalnézetből. Látható meny­nyire el kellett torzítani az oszlopokat, hogy a hajóból egyenesnek látszódjanak. 75 Reclams, i.m. pp. 238-240. 27. ábra. Barokk vegyes szekkó ornamentika Grábócról. Barokk Források: Pozzo, Pacheco, Palomino, Wemer, Knoller, pseudo Knoller.76 A barokk fő újításai elsősorban az illúziókeltést szol­gálták. A technikai lehetőségek teljes tárházát felvonultat­ták céljaik érdekében. Az egyik fő megoldandó probléma a festett álarchitektúrák és megnyitott terek rávetítése a va­lódi, gyakran igen bonyolult építészeti felszínekre. A másik a valódi és festett plasztikák összekeverése olyan módon, hogy a megfigyelő teljesen megzavarodjon, ne legyen ké­pes a valódit és festettet szétválasztani. (25-27. ábra) Az előbbi célt kifinomult geometriai eszközökkel ér­ték el, az utóbbit azzal, hogy például a festett részleteket színezett plasztikában folytatták, vagy a valódi plasztiká­ba belefestettek. (26. ábra, VI. színes tábla 34-35. kép) Vakolatok Általában mész-homok, 2-3 rétegben. Knoller szerint: nyolc rész mészhez egy rész homok, hozzá kenderkóc, vagy lószőr. Az intonaco meghúzása után fél órával mesze­lés, majd bekarcolt előrajz készül. Pacheco is hasonlót ír, de csak a kék és zöld alá rak meszet, a többi alá rózsaszínt. Vázlatok A 16. századtól színesek. Ez még kifinomultabb köz­bülső lépcsőt jelent a végső mű és a terv között. Bonyo­lultabb részekről, fejekről stb. gyakran életnagyságú olaj­vázlat készült. Pauzái ás A kisebb motívumoknál főleg átnyomott kartonnal, nagy felületek esetén négyzethálóval felnagyított szabad­kézi rajzzal. Ez íves, vagy egyenetlen felületen nélkülöz­hetetlen. Festés Az alapszíneket előre kikeverték megfelelő mennyiség­ben. Miután a nagy egek festésénél a vakolatillesztéseket se­hogy sem sikerül eltűntetni, (pl. Pietro da Cortona, Palazzo 76 Mora, i.m. pp. 150-151. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom