Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Bóna István: Falképtechnikák
15. század A perspektíva és a realizmus további újításokat követelt. Megjelentek a kisméretű vázlatok papíron, továbbá eredeti méretű részlettanulmányok, melyek kartonként is használhatók. A nagyítás a vázlatról négyzethálóval történt.66 A legkorábbi ismert négyzetháló Masaccio Szentháromság freskóján található 1425-ből,6 de Rafaellonál teljesedik ki igazán: ezzel véglegesen elválik a terv és a kivitelezés!68 Eleinte a sinopia még együtt használatos a kartonokkal. (Andrea del Castagno. Cenacolo di S. Apollonia, Firenze.)69 Perforált karton: Figurális műveken a 15. sz. közepén jelenik meg: Andrea del Castagno, Domenico Veneziano, Piero Della Francesca művein. Akkor használható, ha a festő nagyon vékonyan, átlátszóan kíván festeni.70 71 Atnyomott karton: Ghirlandaio, Signorelli. Ez a módszer a festés után is látható nyomot hagy a vakolaton. Egyéni megoldások alakulnak ki. PL: Castagno a perforált kartont felviszi az arricciora is, ennek segítségével készül a sinopia, Uccello a kiszerkesztett perspektívát felviszi az arricciora, majd bekarcolja a friss intonacoba is. 1 (24. ábra) 16. század A szekkó technika előretörése. (Például Leonardo esetében, aki állandó változtatásokkal, fejlesztésekkel dolgozik, melyek freskóban nem oldhatók meg.) Michelangelo ezzel szemben a freskó - azaz az anyaggal való küzdelem - híve. Raffaello a leggazdagabb festői hatásokat hozza ki a technikák változatos alkalmazásával. A Stanzáknál az idő előrehaladásával megfigyelhető a festői gazdagodás. A Nagy Sándor Stanzát már olajjal kezdi el, de halála után a műhely freskóban festi meg. Talán nála jelenik meg először az olajfesték hatását követő, vastag impasztót használó, a barokkot előrevetítő festésmód.72 A pasztózitás eléréséhez márványport kevert a festékébe.73 Velence: durva vakolatok használata, olaj festésszerű gazdagság a freskókon. (Veronese) 66 Reclams, i.m. pp. 231-234. 67 Danti, Cristina: La Trinitá di Masaccio, il restauro dell’anno duemila, Edifir 2002, VII. és XIII: táblák; Reclams, i.m. p. 231., Móra, i.m. p. 145. 68 Reclams, i.m. p. 255. Móra, 103. tábla. 69 Móra, i.m. p. 146. Rosanna Caterina Proto Pisani, Luce e disegno negii affreschi di Andrea del Castagno, sillabe 2000. 70 Móra, i.m. 102. Tábla. 71 Móra, i.m. p. 146. 72 Ennek legszínvonalasabb hazai példája Lotz Károly freskója, a Magyar Nemzeti Múzeum fölépcsőházának északi frízén látható. 73 Reclams, i.m. p. 269. Borsook, Eve - Superbi Gioffredi, Fiorella: Technica e stile, Silvana Editoré 1986. 161—174. táblák. Olajfestés Különösen a manieristák kedvelték. Szándékosan keverték a pasztózus, fedő, kissé döglött freskótechnikájukkal. Palát is használnak alapnak, ha sima felületet akarnak. Vasari három technikát javasol: 1. módszer: 2-3 réteg főzött olaj az intonacora, a szívás teljes megszűnéséig. Teljes száradás után imprimitúra, katalizáló pigmentekkel: ólomfehér, ólom-ón sárga, terra pozzuoli - tenyérrel bedörzsölve. 2. módszer: intonaco márványporral és téglatörmelékkel, erre lenolajos impregnálás, majd főzött olaj és mastix keveréke melegen ecsettel felhordva, és forró vakolókanállal elsimítva. Száradás után imprimitúra, mint fent. 3. módszer: arriccio: mész-homok-téglapor, intonaco: 1:1:1 arányú mész-téglapor-kohósalak felvert tojásfehérjével és olajjal elkeverve. Ez utóbbi nagyon szilárdra köt. Erre kerül az olajos beitatás és az imprimitúra.74 25. ábra. Barokk illuzionisztikus freskó Sienából. Sebastiano Conca műve 1730, Santissima Annunziata templom. Az apszis íves felületére úgy szerkesztette meg a kompozíciót, mintha annak képsíkja a diadalív síkjával esne egybe. 74 Móra, i.m. p. 148. 28
