Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 4. (Székelyudvarhely, 2004)
T. Bruder Katalin: Kültéri épületkerámiák restaurátori problémái
vetkeztetéseket levonó, és iránymutató restaurálási javaslatokat tartalmazó irodalom teljes mértékben hiányzik. 2. Fentiekből következik, hogy először legalább a problémafelvetés szintjén kell a legégetőbb gondokkal foglalkozni. A külső, mázas épületkerámiák megmentésének kérdése valóban a huszonnegyedik órában van, több okból. Az örvendetes jelenség, hogy egész térségünkben nagy lendülettel megindult a települések rekonstrukciója, azonban gyakran nem kívánt „mellékhatásokkal” jár. Annak érdekében, hogy egy-egy épület „szép” legyen, gátlástalanul leverik a régi borítást megsemmisítve ezzel az eredetit, s újjal pótolják, ami nem olyan, mint a régi volt, ezáltal meghamisítják az építmény eredeti hatását, hangulatát. Mindezt általában nem rossz szándékból teszik, sőt, szemük előtt a mielőbbi (s ez gyakran igen fontos szempont, márpedig a restaurálás, mint tudjuk időigényes!) teljes rekonstrukció elkészülése lebeg. Gyakran előfordul, hogy az épületeken csak egy-egy kerámia kép, vagy néhány díszítmény található, ezek restauráltatásától alkalmasint, „eltekintenek”, lefestetik, vagy eltávolítják. Kétségtelen, hogy nem sokat tudunk tenni a „működő tőke úthengere” ellenében, de mégis, ami tőlünk telik, azt kötelességünk megtenni. Saját pátriánkban felmérhetjük az épületeken látható iparművészeti alkotásokat, lefényképezhetjük, dokumentálhatjuk azokat, s ahol, és amikor csak szót emelhetünk a helyreállításuk, megőrzésük érdekében, azt nem szabad elmulasztanunk. Sajnos sok eset mutatja, hogy az utóbbi egy, másfél évtizedben Budapesten hány zsűrizett, díjazott, az épületek, enteriőrök részét képező művészeti alkotás, iparművészet történeti emlék vált a privatizáció, a funkció- és ízlésváltás áldozatává. Szerencsére azért az ellenkezőjére is akad bőségesen példa. A historizmus, a szecesszió2 korában a kerámia művesség egyik fénykorát élte. Az építőművészet felhasználta a népművészet elemeit, jellegzetesen magyar építészetet teremtve.3 Ehhez nagy mennyiségben alkalmazták az épületkerámiát úgy is, mint díszítő elemek és úgy is, mint funkcionális részek anyagát. Nagyfokú elterjedtsége, művészeti jelentősége és restaurátori szempontból igen aktuális probléma felvetései miatt, a felhozott példák ebből az időszakból valók. Ezért a meghatározó, az egész országban, széles körben alkalmazott épületkerámiát készítő pécsi Zsolnay-gyár termékeivel, azok jelenlegi állapotával foglalkozunk. 2 Lat. „kivonulás”, az 1800-as évek utolsó harmadától az 1900-as évek második évtizedéig. A stílus elnevezése változó - art nouveau, Jugendstil, modem style, liberty style, Lilienstil, Wellenstil, stb. Jellemzői: szimbolikus, bizarr témák, játékos kontúrok, légies figurák, geometrikus, növényi díszítmények, hullám és csigavonalak, különleges, ritka színek. 3 Kiemelkedő képviselői: Lechner Ödön, Medgyaszay István, később Zrumeczky Dezső, majd a modern építészet felé ívelt Lajta Béla munkássága. 4 Pirogránit - pyrogranit, zsugorodásig keményre égetett kőagyag 5 Az épületre Angliában kiírt nemzetközi pályázatot a magyarországi historizmus egyik vezető építésze, sok más budapesti épület ter-A Zsolnay gyár termékei A gyár alapját Zsolnay Miklós 1851 -ben rakta le, a lukafai keménycserép üzem megvásárlásával és Pécsre telepítésével. Egyszerű terrakotta készítményeket, kerti berendezéseket, épületkerámiát állítottak elő. 1863-tól Zsolnay Vilmos vette át a gyár irányítását, a technológiát korszerűsítette, magas művészi szintű gyártmányok váltak jellegzetessé. 1878-ban a párizsi világkiállításon nagy sikert aratott a sajátfejlesztésű porcelánfajanszból készült igen finom kollekció. Az egyszerű terrakotta - nem fagyálló- épületdíszek anyaga helyett 1890 körül megjelent Zsolnay Vilmos találmányaként a fagyálló pyrogránit,4, mely az egész világon elterjedt. A művészi tevékenységet mintegy „finanszírozta” a nagy mennyiségben készülő építészeti (csempe, tetőcserép, stb.) és az ipari kerámia. Új korszakot nyitott és a gyár művészeti arculatát meghatározta, a Wartha Vince kísérletei alapján elkészített fémfényű lüsztermáz, amit eozinnak neveztek el. Zsolnay Vilmos halála után Zsolnay Miklós vette át a gyár vezetését. Ekkor sok nagy beruházásban vettek részt, például a Gellért fürdő. A gyár 1948-ig, az államosításig, mint családi részvénytársaságműködött, megőrizve a finomkerámiák gyártásánál a magas művészi színvonalat, s folytatva az ipari, építészeti kerámia hagyományait. Budapesten - a város egyik legszebb pontján, a Lánchíddal szemben - építették fel a Gresham palotát, a nagy múltú angol bank és biztosítótársaság székházát. A hatalmas épület földszinti részét egy „T” alakú passzázs mentén elhelyezkedő üzlet- és egyéb célú helyiségek, a Duna-parti oldalt teraszos kávéház foglalta el. A passzázs falait a Zsolnay gyárban készült tipikusan szecessziós ízlésű kerámia csempe borítással látták el.5 Mivel ez az épület a közelmúltban került teljes felújításra, a passzázs burkolatát is helyreállították, ennek a tapasztalatait, tanulságait ismertetjük. A másik kerámiaburkolat, ahonnan a példáink származnak, a pécsi Zsolnay gyár területén álló reprezentatív épületet - volt Díszműraktár - borítja. Az épület burkolatának, kerámia plasztikáinak restaurátori munkálatait, valamint a pótlások legyártásának vezetését, Várbíró Erzsébet szilikát restaurátor művész végezte. (1-7. kép) Néhány igen tanulságos példával szolgál egy diszkót is, amely egy svábhegyi, frissen privatizált, meglehetősen lelakott villa kertjében áll. Sajnos a restaurálására nem került sor, csak a felmérésre. (8. kép) vezője, Quittner Zsigmond nyerte el, 1905-1907 között az ő elképzelései alapján épült meg a gazdag szépségével és mozgalmas homlokzatával szinte szobrászati műnek ható iroda- és lakóház. Az építész munkatársa Vágó József neves szecessziós építész volt, a gazdag épületplasztikákat olyan kiválóságok készítették, mint Maróti Géza és Teles Ede, a lépcsőházi üvegablakok Róth Miksa, a kovácsoltvas korlátok Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki. A tér is Quittner koncepciója kedvéért kapta meg ekkor az Akadémiától a Lánchídig ívelő körív jelenlegi szabályos formáját. 6 Ezúton is szeretnék köszönetét mondani, hogy az anyagát rendelkezésemre bocsátotta. 70
