Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 4. (Székelyudvarhely, 2004)
B. Perjés Judit - Kovács Petronella: Bőrrel borított díszes erdélyi ládák restaurálása
12. kép. Esztergályozott lábú, bőrrel borított, rézveretes koffer- 14. kép. Az Orbán Balázs által fényképezett „rezes láda” láda, Ammerland, 18. század motívumának egy része nyúlik be az oldalak és a hátlap alsó mezőibe (7. kép). A láda alját vaspántokkal erősítették meg. A fenék homloklap felöli részére - valószínűleg egy javítás során - újabb vaspántot szereltek, amelynek végeit derékszögben felhajtották a két rövid oldal sarok díszítményeire, és egy-egy szeggel rögzítették. A hátsó vaspánt alatt 15 mm átmérőjű lyuk látható, amely talán láb felerősítésére szolgált. Teljes bizonysággal nem állítható, hogy a láda lábakkal rendelkezett, mivel az első vaspánt oly szorosan fekszik az aljon, ami a fenék további vizsgálatát nem tette lehetővé. A 18. századi német, un. kofferládák16 egy része esztergált lábakkal rendelkezett, melyek beragasztva vagy kivehető módon az aljdeszkába vagy az arra szegeit léckeretbe illeszkedtek. (12. kép.) Egyes darabok a ládafenékre hosszanti irányban felerősített vagy önálló kerekes állványon álltak, ez utóbbi esetben nem volt lábuk, oldalfüleiknél fogva a kerekes állványról levehetők és szállíthatók voltak.I7 *(75. kép) A 18. század végétől sok kofferládát íves deszkákból, lécekből összeállított talapzattal láttak el. A 19. század egyszerű kofferládái csak ezzel a lábazattal készültek.19 Esztergált lábakon álló, erdélyi, bőrrel borított, fémrátét díszes veretes ládát csak egy, Orbán Balázs által készített felvételről ismerünk, eredetéről és hollétéről azonban nincsenek adatok.20 (14. kép) A gyergyószentmiklósi rézveretes láda belsejét - az alját, az oldalakat és a tetőt - a szélek keskeny pereméig nagy virágos, nyomott mintás vászon borítja. (4. kép) 13. kép. Kerekes kofferláda, Németország, részlet A vásznat úgy szabták be, hogy először végig fektették a láda alján, majd az éleknél elvágták. Az oldalakat borító anyagrészt néhány centiméteren ráengedték az aljra, így azok fedik egymást. A vásznat a faalaphoz ragasztották. A tetőn a vászonra rombusz alakzatokban 5-6 mm széles, szövött szalagot szögeitek.21 A baloldalon elhelyezett ládafiát belülről papír tapétával, kívülről a mintás vászonnal borították. A vasas láda leírása A láda felületét vasból készült virág applikációk borítják. Tetejét vaslemez pántok - a rezes ládához hasonlóan - két szélső, három-három mezőre osztott hosszanti sávra és egy nagy központi mezőre tagolják. Középen két oldalról bőségszarura emlékeztető motívumból kiinduló, egy szárból jobbra-balra kihajló, különböző többszirmú kerek virágok, tulipán, illetve, egyéb növényi díszítmények - makk, levelek - zárt koronás, kétfejű sasos címert ölelnek körül. A címer rézlemezből domborított, 16 Elsősorban az észak-nyugati - pl. az ammerlandi - területeken készült ládák. A kofferládák rendszerint menyasszonyi ládák voltak 17 Magyarországi források említenek, un. „tojogató” ládákat, mely, kifejezés vonatkozhatott a tető megoldására, vagy utalhatott a kerekeken szállíthatóságra is. 1706-ból: „... Két küs tojogato ládát (Körispatak U, Pf.) Uzdisztpéter”. Erdélyi Magyar Szótörténeti tár VII. 757. o., 1737-ból: „Egy nagy fejér tolyogato Ládáb(an) vágjon egyj vas kemencze fedelivel együtt (Brassó, ApLt. 5 Apor Péter inv.)” Erdélyi Magyar Szótörténeti tár VII. 757. o. 18 Ez a léctalapzat az angol bútorépítésben a 18. század végén már általános volt és jellemző lábazat kialakításává vált a biedermeier bútoroknak 19 F. W. Jaspers - H. Ottenjann: Koffertruhen. Volkstümliche Möbel aus dem Ammerland. In: Materialien zur Volkskultur nördliches Niedersachsen, 1982.140. o. 20 Orbán Balázs: Székelyföld képekben. Kriterion, Bukarest, 1971. 61. o. 92. kép 21 Az általunk vizsgált többi ládában is találtunk különböző alakzatokban felszögeit szalagokat, vagy azok nyomait 34
