Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
Egyed Ákos ERDŐVIDÉK SAJÁTSÁGOS ÖNIGAZGATÁSI TELEPÜLÉSRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A SZÉKELYEK MEGTELEPEDÉSÉTŐL 1876-1878-IG A pert egy telegdibaconi Benedek József gazdaember kezdte, akinek Sepsibaconban is háza és gazdasága volt, amelyet zsellére használt. A perlő azért kezdeményezett eljárást, mert a zsellérét a sepsibaconiak kizárták egy közbirtokossági terület felosztásakor a — szerinte - neki járó részesedésből, sőt a makkoltatásra hajtott disznói után is használati díjat szedtek be. Panaszát Sepsibacon „Falu Fórumán” elutasították, azért a széki törvényszéktől kér orvoslást ügyében. Ezt ezután Telegdibacon93 94 közössége is felvállalta és képviselte. Telegdibacon saját álláspontját egy 1809-ben Miklósvárszék törvényszékéhez benyújtott beadványban fejtette ki, amelynek jegyzőkönyvbe vételét kérte. De mielőtt ezt ismertetnénk, vegyük szemügyre Sepsibacon álláspontját. Ez a leghatározottabban elutasítja a telegibaconiak érvét, mert: 1. „Sepsibaconnak mind határa, mind törvénye külön légyen Telegdibacontól, mely ab antiquo usuáltatott e mái napig”; 2. a felosztott és oszló communitas helyekről soha Sepsibacon a telegdibaconi bebíróknak részt nem adott, kivéve, ha az illető ott lakott. [!] 3. Mindkét falunak külön contractusa van a makkoltatás és a közhelyek felosztására nézve. Ezért „megmutatván aztat, hogy mind törvényeink, mind határunk külön vagyon s legyen Telegdi Batzontól és semmi dependentiánk nincsen s nem is volt ab antiquo T[elegdi]baconnak Sepsi Batzontól, tehát meg kívánjuk, hogy queloráns keresete alól absolveáltassunk”. Telegdibacon replikája nem maradt el, amelyet - amint említettük — a miklósvárszéki törvényszékhez nyújtott be és jegyzőkönyvbe foglalását kérte. A beadvány Tompa János nótárius munkája volt, aki olyan előtörténetet szerkesztett a tulajdonképpeni tárgyához, amelyből mintegy logikusan következett tételeinek igaza. Abból indul ki, hogy a két pereskedő falu valamikor egy volt Nagybacon néven, s csak Miklósvárszék, valamint Bardócszék megalakulása után váltak ketté, tehát azelőtt egy volt a határuk is. A beadvány ezeket írta: „Nagy Batzonnak Telegdi és Sepsi Batzonokkd fundáltatoktólfogva, úgy azután is mióta Nag Batzon a székekre nézve kétfelé választatott egymástól, úgy hogy Telegdi Batzon Bardotz székhez, Sepsi Batzon pedig Miklósvár székhez tartozzék, szakadatlan olyan usussal éltek a két Communitások együtt mind mezők, mind erdők, mind legelő terrénumok dolgában, hogy minden tiltás, minden szabadittás a két communitások egyenlő megegyezéséből lettek.”9A Újabban azonban a sepsiek nem tartották be a régi egyezséget. Meg kell vizsgálnunk a beadványt, hogy a kitalált részeket a valós adatoktól elválaszthassuk. Az nyilvánvaló, hogy a beadvány szerzője maga költötte azt az elméletet, hogy Nagybacon kettéválásával született meg a két falu, amikor az ismert két erdővidéki szék keletkezett: Ugyanis: 1. a két falu évszázadokkal korábbi, mint a két erdővidéki szék. 2. Miklósvárszék és Bardócszék megszervezése között több mint másfél évszázad telt el, de Sepsi, illetve Telegdibacon akkor is külön falu volt. Ezt egyébként maga a beadvány is elismeri (akaratán kívül), amikor hivatkozik egy 1562-ben a két falu között létrejött egyezségre, amely háromnegyed évszázaddal korábbi, mint Bardócszék.95 Ezt az 1562-es egyezséget a beadvány egyik mellékletével bizonyította 93. Miklósvárszék levéltára a kolozsvári Állami Levéltárban 11/29. 1875. 94. Judiciale protocollum 1809. 57. sz. Miklósvárszék levéltára V/62. 95. „A Sepsi Batzoni Nemes Communitas Lakossai, amidőn most közelebbről ismét a T[/elegdi] Batzoni Communitas consensusan kívül a sok száz esztendők által roborált békességes usus ellen, mellyet az 1562-ik Esztendőben inealt unió is erősít”. Judiciale protocollum. i.h. 62
