Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Ákos: Erővidék sajátságos önigazgatási településrendszerének kialakulása és működése a székelyek megtelepedésétől 1876 - 1878-ig
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL Miklósvár {Mylcosuara), Olasztelek (Olazteluk), Bölön {Bélén) és Bacon (Rachan).37 Tehát az 1300-as évek első felében Erdővidék déli részében, a Bacon/Barót-patakától balra eső részen hat templommal és pappal rendelkező falut írtak össze, 1459-ben pedig — amint látni fogjuk — tíz település nevét jegyezték fel. A Sebesi-Sepsi székelyek északi szomszédságában a legnépesebb székely nemzetség, a Telegdi székelység rendezkedett be. A Telegdi székelység a Bihar megyében ma is fennálló Telegd nevű helységről és környékéről indult el keleti irányba, s jutott el új szállásterületére. Itt a Maros vidékén, a Csíki-medencében s a későbbi Udvarhelyszék területén alakította ki településrendszerét. A kutatás már korában tisztázta, hogy a Telegdi székelyek által alapított Udvarhelyszéket a 13. században, sőt a 14. században is Telegdi földként {terra) említik a források.38 Minket közelebbről most az érdekel, hogy mikor foglalták el Erdővidéknek a Rika hegységhez közelebb fekvő felét és milyen faluhálózatot hoztak ott létre. Ennek kutatását megnehezíti az, hogy okmányokban a falvak neve csak a pápai jegyzékekben fordul elő, korábbi adat a falvakról nem áll rendelkezésre. A tizedjegyzékben a következő öt település nevével találkozunk: Bardóc {Bandachfolua), Bibarcfalva {de villa Bybouh), Olasztelek {Olazteluk), Vargyas {de villa Wardach) és Száldobos (Zaldubus).39 (2. kép) A későbbi forrásokban felsorolt kilenc faluból ötnek temploma és papja volt. De miért mondhatjuk, hogy ezek a falvak a Telegdi székelyek települési területén feküdtek? Erre a kérdésre választ Telegdibacon falu nevéből következtethetünk. Nem könnyíti meg feladatunkat az, hogy Telegdibacon nem fordul elő az előbb elemzett pápai tizedjegyzékben, de ez mégsem jelent többet, mint azt, hogy ekkor nem volt saját temploma és papja. Az is bizonyosan elmondható, hogy a Telegdi elönevet csak akkor kaphatta, amikor Udvarhelyszék közigazgatási elődjét még Telegdi földnek, Telegdi esperességnek nevezték, különben Udvarhelyi Bacon elnevezéssel különböztették volna meg a tőszomszéd Sepsibacontól. Elfogadhatjuk tehát Fancsali Dániel és Orbán Balázs korábban már felvázolt véleményét, amely szerint Telegdibacon Erdővidéknek a Telegdi székelyek által lakott részen feküdt, s ezért a később Udvarhelyszéktől levált Bardócszékhez tartozott.40 De ennél valamivel határozottabban s pontosabban fejtette ki véleményét Beke Antal, aki ezeket állapította meg: „Telegd nevezetű nagyobb terjedelmű politikai hatóság régi határára emlékeztet a Bárót pataka (ez a szakasz még Bacon pataka) által ketté vágott Baczon község jobb parti részének elnevezése (a még ma is ismeretes) Telegdi-Baczon, szemben a balparton levő Sepsi-Baczonnal; mely elönevek hirdetik, hogy a két község régen két hatósághoz, a Telegdi és Sepsiben levő hatóságokhoz tartozott. ’41 Bonyolítja a kérdést az, hogy a pápai jegyzék Erdővidék tíz templomos faluját a fehérvári főesperesség sepsi esperesi (Sebusy-i, Gybusy-i) kerületéhez sorolta, s csak Száldobos került a Telegdi főesperesség Erdőháti (udvarhelyi) kerületéhez. De véleményem szerint ez nem értelmezhető úgy, mintha politikai-adminisztratív kettéosztottság Erdővidéken nem lett volna, mert csak arra utal, hogy egyházilag Erdővidék egységes volt már 37. EO. II. 393., 1080. sz. regeszta; 394., 1082. sz. regeszta. 38. SzO. I. 20. Ld. bővebben Jakab - Szádeczky 1901. 39. EO. II. 393., 1080. sz. regeszta; 394., 1082. sz. regeszta; 413., 1141. sz. regeszta. 40. Orbán 1868. I. 218. 4L Beke 1894. 607. sz. 856. 49
