Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Kordé Zoltán: A középkori székelység és a határőrzés
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL A közvetett bizonyítékot szolgáltató források közé tartoznak azok az oklevelek is, amelyek a székely ispánok határvédelmi jellegű feladataitól tanúskodnak. Az ispáni honornak (vagyis a méltósághoz kapcsolódó birtokoknak, jövedelmeknek) részét képezte négy királyi vár is: Görgény, Höltövény, Törcs és Királykő. Mindegyik erődítmény Székelyföldön kívül feküdt (Id. térképmelléklet). Görgény, amely többnyire az ispánok központjának számított, Torda megyében, a másik három viszont a határ mentén volt található. Törcsről Küküllei azt írja, hogy Nagy Lajos király „Brassóban, a havasalföldi határnál (circa terminos Transalpinos) az igen erős Törcs-várát építette fel, és fegyveres hadinéppel, angol könnyű fegyverzetűekkel és számszeríjászokkal erősítette meg a várőrséget”. Vagyis az erősség létrehozása kifejezetten határvédelmi célzattal, a havasalföldi vajdák betörései ellen történt 1377-ben. Szintén határvédelmi okokból épült Királykő és Höltövény is, keletkezésük azonban korábbi időkre tehető, talán a Német Lovagrend itteni szerepléséig nyúlik vissza.17 E várak fontos stratégiai szerepére és a székely ispánok felelősségére világít rá többek között az alábbi két oklevél is. Mátyás 1460. július 3-án kelt iratából megtudjuk, hogy Törcs, Királykő és Höltövény a korábbi székely ispánok gondatlansága miatt élelmiszer nélkül maradt (ex incuria vei potius negligentia priorum comitum Siculorum nostrorum sine victualibus esse relicta), amiért nem csak az említett erődítmények, de az egész vidék is (illarum partium nostrarum) végveszélybe kerülhet. A másik oklevelet Pelsőci Bebek Imre székely ispán adta ki 1438. szeptember 14-én, melyben megparancsolja a brassóiaknak, hogy a Törcsvár alatt vezető utat a törökök betöréseivel szemben minden erejükkel vigyázzák, nehogy az országot az ellenség pusztíthassa (ne aliqua desolatio huius regni ex parte praefatae viae per praefatos hostes nostros fieri contingat).18 Ezek szerint a székely ispánok olyan várak fölött rendelkeztek, amelyek a délkeleti határok védelme szempontjából kulcsszerepet játszottak; az ő feladatuk volt az erősségek megfelelő készletekkel való ellátása, az utak karbantartásának és védelmének a felügyelete, az ő embereik irányították az erősségeket (noştri castellani- írja a második oklevél), egyszóval a határvédelem hivatali tevékenységük szerves részét alkotta.19 A székely ispánok, mint az közismert, az alájuk rendelt népesség legfőbb katonai, igazságszolgáltatói és közigazgatási elöljárói voltak. E szerepkörök közül a katonai volt a legfontosabb, mivel ez jelentette a székelység alapvető kötelezettségét.20 Márpedig, ha az ispán ilyen jellegű tevékenységének fontos részét alkotta a Székelyföldön kívüli határok védelmének a felügyelete és megszervezése, akkor okkal feltételezhetjük, hogy e hatáskörük a székely területekre is kiterjedt. A pozitív visszaigazolást a székelyek határőri feladatáról szóló, fentebb már áttekintett források jelentik. A direkt és indirekt bizonyítékokat szolgáltató kútfők esetünkben tehát kiegészítik és megerősítik egymást. Tegyük hozzá: szerencsére, ellenkező esetben sok fejtörést okozna annak megmagyarázása, hogy a székely ispánok miért csak a Székelyföldön kívüli - relatíve rövidebb - határszakasz védelmével voltak megbízva és miért nem kellett törődniük az alájuk tartozó katonai népesség határainak az őrzésével. 17. Küküllei híradása: JTCH. I. 182. Magyar ford.: Thuróczy 1980. 262. A várakra: Györffy 1987. I. 822., 830. Engel 1996. I. 321., 329., 341., 446. Sófalvi András viszont arra hívta fel a figyelmemet, hogy az eddigi régészeti kutatások sem Királykőről, sem pedig Höltövényből nem tártak még fel 14. századinál régebbi leletanyagot. Segítségét ezúton is köszönöm. 18. 1460. július 3.: DF. 246980 (US. VI. 78. ). 1438. szeptember 14.: DF. 246457 (US. V. 14. - helytelenül szeptember. 21-i dátummal). 19. A székely ispánok határvédelmi szerepére: Kordé 2005. 724. 20. Kordé 2005. 721. 35
