Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)

Kordé Zoltán: A középkori székelység és a határőrzés

Kordé Zoltán

A KÖZÉPKORI SZÉKELYSÉG ÉS A HATÁRŐRZÉS

ÍN

r

^ ,,

b

\

A>

\ ^ ;

o

<

■\ *-w.

\Ji ^ t*

X \

. / 2 .- s

Gorgeny ) C •'

+ % '■-•••;■•. V

• UDVARHELY-'. \

'1

v.

\ /

i

r‘u-AV. SZÉK ’•

;• /ka.-- \

) [ y j

Höltövény L % [.•( %> ( + 1 ,ö<ry,1A’

*r$: /

"“""V Törcsváix L /'

*í + \ f V**

+ •-/

Királykő

T, F Ö L D

A Székelyföld és a székely ispáni várak a 15. században A = Aranyosszék, F = Fehér megyéhez tartozó terület, KÁ = Kászonszék, KÉ = Kézdiszék

A térképre tekintve rögtön világossá válik, hogy logikus volt a hosszú határszakaszszal rendelkező székelység elöljáróját megbízni a szomszédos délkeleti területek védelmével is: így Besztercétől kezdődően a Barcaságig a határőrzés egységes irányítás alá került.

A térkép révén egyúttal áttérünk azokra a település-, hadtörténeti és egyéb szempontokra, illetve analógiákra, amelyek révén következtetéseket vonhatunk le a székelység határőri szerepére vonatkozóan. Már régóta felmerült az az érv, hogy a székely települések egy része a korabeli határok mentén helyezkedett el, ami határvédelmi szerepüket igazolja.21 Az Erdélyen kívüli székely telepek esetében el kell különítenünk azokat, amelyekről forrásokkal igazolható, hogy székelyek laktak bennük és azokat, amelyek Székely alakúak vagy összetételűek. Ez utóbbiak estében ugyanis a névadás motivációja

21. fgy például Kristó 2002. 149-153.

36