Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Sebestyén József: Székelyföld épített örökségének dokumentálása (1996 - 2004)
mint az erdővidéki inventarizációs program koordinátora, OMvH, Budapest) dolgoztak a felmérésekben. Az építészeti felméréseket Zakariás Attila, Balázs István, Benczédi Sándor, Emődi Tamás, Kovács Árpád, Fekete Márta, Máthé Lászlót, Tusa Attila erdélyi és Sarkadi Márton magyarországi építészek készítették. A teljes dokumentáció véglegesítését Fejér János — vargyasi — művészettörténész vállalta. A Nyárád mente dokumentációjának összeállítását, a véglegesítés, valamint az építészeti felmérések, s dokumentálásuk oroszlánrészét Kovács Zsolt művészettörténész, Emődi Tamás építész(ettörténész), Maczalik Arnold, Kozma Zsolt építészek és munkatársaik, s nem utolsósorban a szakmai irányító, felügyelő Kovács András művészettörténész végezték, ugyancsak egyetemi hallgatók részvételével. Az adatbázisok térképanyagainak digitalizálása Karácsony István művészettörténész kitartó és alapos munkájának köszönhető. Az eddig elkészült települési értékleltárak felhasználása Erdélyben azonban eleddig kétséges. Hiába, hogy az örökségnek a fenntartható fejlesztési tervekbe való belefoglalásához, s az örökség-menedzsment megfelelő működéséhez feltétlenül szükséges a települési értékek átfogó dokumentálása, azok értékleltárakba való rendezése, s hogy az adatbázis készítése több mint egy, a nemzetközi ajánlásokba foglalt tudományos eszköz, az értékleltárazás és az örökség dokumentálása stratégiai jelentőségű, mely elsősorban a területrendezés és fejlesztés elmaradhatatlan alátámasztó anyaga. S bármennyire is szoros kapcsolat van az örökség, mint kulturális vagyon és az értékleltárak készítése között, s hogy az értékes kulturális örökség nemzedékről nemzedékre való átörökítésének egyik fontos eszköze az átfogó, minden részletre kiterjedő értékleltár, amely magába foglal ingatlan, ingó és szellemi értéket egyaránt. Igaz lenne napjainkban is Myskovszky Viktor 1898-ban leírt véleménye(?l): „De nyilván mi mindenha inkább tudtunk alkotni, mintsem fentartani, s most úgy látszik, mintha a végzetek utolértek volna, hogy a fentartásért mit sem tudunk tenni.”5 TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL 5. Myskovszky 1999. 218. 279