Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Visy Zsolt: Régi sándok a székely hagyományban
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL A vázlatos összeállításból is kitűnik, hogy a székelyföldi nevek több egyéni sajátsággal rendelkeznek. A földmű meghatározása az Alföldön és a Dunántúlon megszokottal szemben gyakran barázda/borozda36. Ez helyi szláv áttételre utal, és ebben a tekintetben érdemes megemlíteni, hogy a Román Alföld sáncai is gyakran viseYika. brazda megnevezést. Még érdekesebb a sáncok előtagjaként szereplő Ördög-, Óriás-, Kakas-, Tündér-, Szépasszony- és Leány- szavak. Ezek közül csak kettő, az Ördög (= szláv eredetű Csörsz) és a Leány- fordul elő gyakran az egyéb magyar névanyagban, a többi csak elvétve. Az általános Ördögárok, egy esetben Ördögvettetés mellett a sáncoknál lehet nagyobb változatosságot találni a magyarországi anyagban. Nyilvánvaló tehát, hogy a Székelyföldön helyi sajátságokkal állunk szemben, amire az egyedi mondák is utalnak. A székelyföldi Ördög-37 és Óriás- neveknek felelhet meg a sok helyen fellelhető Pogány- kezdetű helynévanyag, amiből több is van Magyarországon. A táblázatban ezek mellé került két sajátságos elnevezés is, amelyik egy-egy szűkebb területre jellemző. Több Bolondvár ismeretes Fejér megyéből, ahol ezek rendre őskori sáncokat jelölnek meg, a Dunakanyarban pedig többször fordul elő kisebb erődítések, római őrtornyok megnevezésére a Bolhavár/Balhavár név. A székely névanyagban jól érthető az Ördög-, Óriás-, Kakas- előtagú sáncelnevezés, de minden bizonnyal ugyanezen a módon kell magyarázni a Leány-, Tündér- és Szépasszonytípusú neveket is. Az utóbbiak, de különösen a két utóbbi szoros összefüggésére álljon itt egy Orbán-idézet: Gagy határában „a Zongota patakával párhuzamosan fut le a Jdrpataka, ennek eredetén felül Földhídnevű hegyélen vonul át a szép asszonyok vagy más néven Tündérek útja'’,38 39 Minden bizonnyal a Leány- előtag is ebbe a csoportba tartozik, és a Tündér- szinonimájaként kell felfogni, ahol ez a szüzet, míg a szépasszony az érett nőt jelenti. A Leány- ilyen értelmezése már korábban felmerült,37 noha a nyelvészeti munkák nem a természetfeletti erő egykori jelenlétével magyarázzák felbukkanását. A Tokod melletti Leányvár esetében az a hamis feltételezés merült föl, hogy ott korábban egy apácazárda állt.40 Ez azonban nem igaz, a kérdéses dombtetőn egy Árpád-kori földvár található.41 Az izsai Leányvárról ugyanez mondható el azzal a különbséggel, hogy ott a névadó sánc egy római erőd volt.42 A bölcskei Leányvár a limes-út és egyben az Eszék-budai országút mellett van (2. kép). Az egykori toronynak a középkorban is már csak az árkai lehettek érzékelhetők, ez azonban 36. A barázda korai magyarországi előfordulására jó példa a Budai-hegységben lévő Ördögárok egy 1270-ből való megnevezése: wrdugbarazdaya. Ld. Kiss 1983. 491. 37. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. X. Budapest - Kolozsvár. 2000. 175-176., 181. 38. Orbán 1868. 121. 39. Visy 1989. 107. 40. Kiss 1983 . 374: Leányvár ’helység Komárom megyében’ [1742 e.: BélEszt. 40.; 1755: MVV. Esztergom vm. 28.]. A 18. század második felében a Sándor családtól betelepített község „határában, magas hegy tetején egykor apácza-kolostor állott”. (MVV. Esztergom vm. 28.). A helynév ezzel az apácakolostorral hozható kapcsolatba. Más esetekben a Leány- előtag a leányági örökös birtokára szokott utalni. — A község helyén egykor Ulmod [1297: Wolmoth: MonBp. 308.; 1742 e.: Ulmodvírnak: BélEszt. 40.] feküdt. Ehhez ld. a német Wohlmuth személynevet (Brechenmacher 2: 829.; Fényes: MoGSz. 3: 15.; MVV. Esztergom vm. 28.; Holényi: Ger. 155.; Kázmér: Falu 110.) Vö. Révleányvár. Kiss 1988. II. 20. hozzáteszi, hogy az 1742 előtti adat szerint a budai apácák tulajdona volt, nevét innen kapta. - Az ellentmondó forrásadatok arra utalnak, hogy a név eredete a 18. században már homályba veszett. 4L MRT. 5. 1979. 251. 42. Visy 1989. 56. 225
