Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Nyárádi Zsolt - Sófalvi Andárs: A régészet szerepe a középkori és fejedelemség kori székely falvak történetének kutatásában. Esettanulmány négy Székelyudvarhely melletti település vonatkozásában
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL A falu déli, Hodgya felé eső részén, enyhe magaslatra épült a középkori templom. Dávid László lelkipásztor egyház- és művészettörténeti kutatásai révén ennek építéstörténete viszonylag jól ismert. A késő gótikus templom kisebb átépítésektől, javításoktól eltekintve nagyrészt ma is áll, faragványaiból és műrészleteiből sokat őrizve. A templomhajó 1629- ben kazettás mennyezetre cserélt födémé is boltozva volt, akárcsak a nyolcszög három oldalával záródó támpilléres szentély, melyet gyámkövekre támaszkodó terakotta-bordákból kiképzett hálóboltozat fed.9 A hajó déli oldalán jellegzetes késő gótikus szemöldökgyámos ajtó nyílik (75. kép). A gótikus templomnak mindössze egyetlen eredeti ablaknyílása maradt meg a szentély délkeleti oldalán, egy csúcsíves, osztósudaras kőkeretes ablak (73. kép). A szentély északi falában két szentségtartó fülke található. Az egyik pálcatagos keretelésű, melyek a csúcsíves oromzat fölött keresztekben végződnek, a másik szentségtartó egyszerű kiképzésű, csúcsíves lezáródású. A szentély falán falfestmények találhatók a vakolat alatt. Holott a templomból a késő gótikusnál korábbi elemek (faragványok, műformák) nem voltak ismertek, Dávid László már jelezte, hogy a korábbi templom is ezen a helyen állott, ugyanis 1968-ban a templom északi oldalán végzett földmunkák során megfigyelhető volt, hogy a hajófalak korábbi sírokat vágnak. Az ugyanekkor végzett belső felújítások során a templomhajó északi oldalán alakos falképek maradványait fedezték fel. Dávid László azt is megfigyelte, hogy a ma álló templomhajó korábbi építésű, mint a szentély, ugyanis vízvetős, gótikus támpilléreit másodlagosan kapcsolták a falakhoz.10 11 1.2. Régészeti kutatások Farcádban A farcádi templomban 2002-ben teljes padlócserére került sor, ugyanis azt könnyező házigomba támadta meg. Ennek előzményeként részleges régészeti kutatásra is lehetőség adódott, melyet a Csíki Székely Múzeum régészei, Botár István és Tóth Boglárka végeztek el. A rendkívül szűkre szabott idő alatt az alábbi megfigyelések születtek.11 A templom nyugati felén, a padló eltávolítását követően a mai nyugati fal belső oldala mellett láthatóvá vált egy visszabontott észak-dél irányú fal, mely a templom eredeti nyugati oromfalának alapozása volt. A felmenő északi és déli falakon téglás javítás takarja a falcsorbázatot. A ma álló nyugati hajófalhoz utólag épült hozzá a torony keleti fala. Az 1. szelvényben (a hajó délnyugati sarkában) több járószintet azonosítottak, melyek alatt a belső oldalon érzékelhető volt a déli fal alapozási árka is (benne szórványcsontokkal), és több, egymást bolygató sír került elő. Ezek közül a legfontosabb a 6. sír (14. kép), melyet a hajófal alapozásával bolygattak meg. A vállhoz visszahajlított karokkal fekvő csontváz léte egyértelművé tette, hogy a hajót megelőzte egy korábbi temető. A templom hosszanti tengelyében nyitott kutatóárokban a korábbi szentély észak-dél irányú keleti zárófalát keresték, ám erre utaló nyomot (alapfal, árok) nem találtak. A diadalív vonalában azonosították a faragott kövekből kialakított egykori, gótikus szentélylépcsőt és a hozzátartozó járószinteket. Tőle nyugatra mély leásás nyomát rögzítették (a szentélylépcső tetejétől mért mélysége meghaladja a 2 métert is!), ami két korábbi sírt is bolygatott, de 9. Ld. kötetünkben Szőke Balázs tanulmányát. 10. Részletesen ld. Dávid 198. 108-114. 11. Az ásatás rövid leírása nevezett régészektől származik. Köszönjük, hogy hozzájárultak eredményeik közléséhez. 171
