Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Nyárádi Zsolt - Sófalvi Andárs: A régészet szerepe a középkori és fejedelemség kori székely falvak történetének kutatásában. Esettanulmány négy Székelyudvarhely melletti település vonatkozásában
Nyárádi Zsolt - Sófalvi András A RÉGÉSZET SZEREPE A KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI SZÉKELY FALVAK TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSÁBAN évközben végzett település- és főként templomok régészeti feltárásaival. Többéves munkánk folyamán eddig közel három tucat Árpád-kori lelőhelyet azonosítottunk4, és kiderült, hogy a mai falvak 85-90%-nak Árpád-kori előzménye van. A települések belterületének kutatása felé két tényező irányított. Egyrészt a korábbi, szinte teljes mellőzöttség, másrészt a külterületek művelésének fennhagyása, mely jelentős mértékben lecsökkentette az ott végzett terepbejárások eredményességét.5 Egy-egy falu kiválasztása a kutatásra szinte véletlenszerűen történt, célunk viszont az volt, hogy viszonylag rövid időn belül Udvarhelyszék teljes területéről minél nagyobb lefedettséggel rendelkezzünk. Adott esetekben arra törekedtünk, hogy néhány szomszédos települést egy tömbben kutassunk, hisz, pl. egyházigazgatási vonatkozásában több település összetartozása közismert. Tanulmányunkban egy ilyen falucsoport esetét mutatjuk be. A kiválasztott falvak és határaik nem képeznek természetföldrajzi egységet, míg Sükő, Farcád és Hodgya a Sükő-patak völgyében fekszenek, Lengyelfalva már egy másik patak felső vízgyűjtőjének területén található. Mint látni fogjuk, a természetföldrajzi tagoltságnak település- és egyháztörténeti vonatkozása is van, noha nem beszélhetünk komolyabb földrajzi szétválasztó tényezőről. Az elemzett falvak Székelyudvarhely város szomszédságában, attól északnyugatra találhatóak (2. kép).6 1. Farcád 1.1. írott források és művészettörténeti adatok Az elemzett falvak közül Farcád az egyetlen, melyről a 16. századot megelőzően írott forrásadatunk van. A farcádi plébánia már szerepel az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben. 1333-ban név szerint nem említett plébánosa {de villa Vorkad) 4 dénár tizedet, a következő évben pedig 2 régi báni dénárt adott a pápai tizedszedőknek.7 A település nevében minden bizonnyal egy Árpád-kori személynév őrződött meg.8 4. Új, addig nem ismert Árpád-kori lelőhelyeket a következő falvak területén azonosítottunk: Abásfalva, Ábránfalva, Bágy, Bikafalva, Farcád, Fenyéd, Firtosváralja, Homoródalmás, Homoródalmás/Kőmező, Homoródkeményfalva, Fiomoródszentlászló, Homoródszentmárton, Homoródújfalu, Jásfalva, Kadicsfalva, Kányád, Kenős, Korond, Lövéte, Máréfalva, Oklánd, Patakfalva, Recsenyéd, (Felső)Sófalva, Székelyderzs, Székelydobó, Székelylengyelfalva, Székelyszenttamás, Székelyudvarhely - Szentimre, Sükő, Telekfalva, Vágás. Ezek többnyire olyan lelőhelyek vagy lelőhelycsoportok, amelyek térben jól elkülönülnek egymástól, így mögöttük többnyire önálló falvak vagy a késő középkorra önállósodott Árpád-kori falukezdemények sejthetők. Ásatás mindössze a középkori Szentimre (ma Székelyudvarhely határa) falu területén folyt. Régészeti feltárásaink folyamán román kori periódust az alábbi templomok esetében sikerült kimutatni: Bágy, közvetve Fenyéd, Kányád, Homoródalmás/Tatárkápolna, Lövéte, Máréfalva, (Felső)Sófalva, Székelylengyelfalva, Székelyudvarhely - Szentimre. 5. Ott, ahol a hagyományok, helynevek és más térképészeti források elpusztult középkori vagy fejedelemség kori objektumot sejtettek, azokat minden faluhatárban felkerestük. 6. A lelőhelytérképek elkészítésében nyújtott segítségéért Kosza Antalnak ezúton is köszönetét mondunk. 7. EO. II. 413. 8. 1206: Farcadinus. Vö. Fehértói 2004.299. Kiss Lajos szerint a településnév a Farsiu személynévből alakult -d képzővel. Ld. Kiss 1998. I. 441. 170
