Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Demjén Andrea: Előzetes beszámoló a Both váránál végzett régészeti kutatásokról
ELŐZETES BESZÁMOLÓ A BOTH VÁRÁNÁL VÉGZETT RÉGÉSZETI KUTATÁSOKRÓL Demjén Andrea Both vára Gyergyószentmiklós keleti végében, a Gyilkos-tó felé vezető 12 C főút északi oldalán, a Vároldal nevű hegyen helyezkedik el, 914 m tengerszint feletti magasságban. A hegygerincet északról a Várpatak, délről pedig a Békény-patak határolja (1. kép). 1933-ban a vár keleti részén Jézus Szíve tiszteletére fakápolnát építettek. Székelyföld számos romokban álló középkori váraihoz hasonlóan Both vára sem fordul elő az oklevelekben vagy az írott forrásokban, első tudományos értékű leírása a nagy székely utazó, Orbán Balázs nevéhez fűződik.1 Leírása alapján a keleti és a nyugati részén két „hatalmas zömtorony (donjon)” csatlakozott a kör alakú kerítőfalhoz, nyugatról és keletről (négy öl széles, két öl mély, ez megközelítőleg 8 m széles, 4 m mély) pedig árok védte a várat.1 2 Megfigyelései nélkülözhetetlenek ma is, mivel a barangolásai óta eltelt másfél évszázad alatt a vár állapota még rosszabb lett, kővárra utaló nyom pedig nem maradt.3 Hasonlóan értékes az a mondavilág, amelyet lejegyzett a vár történetéről. Both vára kapcsán két hagyomány maradt fenn: az egyik a várat birtokló Hiripné két zsarnokoskodó fiának bukását, a vár lerombolását írja le, a másik a vár későbbi „kiigazításáról” tesz említést, amikor, a 17. század végén, a vár a Both család tulajdonaként szerepel.4 Orbán Balázs a vár pusztulását Losteiner Leonárd történetíró leírása alapján az 1707-es Akton-féle betöréshez köti.5 Losteiner kézirata a csíksomlyói kolostor történetét tárgyalja időrendi sorrendben, szakaszokra felosztva, olykor kitér az erdélyi és a székelyföldi fontosabb eseményekre is. Gyergyó 1706-os feldúlását a kézirat 445-ös szakaszában írja le tömören Lászlóffi nevű csíkszenttamási plébános kézirata (diáriuma) alapján.6 A csíksomlyói ferences kolostor könyvtára kiváló kutatójának és ismerőjének, Muckenhaupt Erzsébetnek a közreműködésével alkalmam nyílt tanulmányozni a Losteiner-féle kézirat Gyergyó pusztulására vonatkozó részét, amelyben nem történik említés a vár lerombolására.7 Egy másik emlékíró, Nagyajtai Cserei Mihály is részletesen leírja az Akton-féle betörés eseményeit, valamint Both András legyőzését, de nem említi a vár lerombolását.8 Cserei Mihály 1. Orbán 1869. II. 109-110. 2. „nyugati sánctól 100, a keleti belső sánctól 60 lépésnyire, egy köridomu 100 lépés kerülettel bíró belső vár van ... Ezen belső körerőd keleti és nyugati részén két hatalmas zömtorony (donjon) állott, melyek halomra vannak most omolva ...” Orbán 1869. II. 109. 3. Ottjártakor a vár északi kerítőfala egy-két láb (megközelítőleg 0,31-0,62 m) magassan állt. 4. Both várát Orbán Balázs magánföldesúri erősségnek vélte. 5. Orbán 1869. II. 110. 6. Nem ismerjük a Losteiner által idézett diáriumot. 7. Losteiner 1777. 557~558. Köszönettel tartozom Muckenhaupt Erzsébetnek a kézirat tanulmányozásában és Mordovin Maximnak a latin nyelvű szöveg értelmezésében nyújtott segítségéért és hasznos tanácsaiért. 8. Cserei 1852. 389. 149
