Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Demjén Andrea: Előzetes beszámoló a Both váránál végzett régészeti kutatásokról
Demjén Andrea ELŐZETES BESZÁMOLÓ A BOTH VÁRÁNÁL VÉGZETT RÉGÉSZETI KUTATÁSOKRÓL gondolatait átveszi Endes Miklós is.9 A vár lerombolását árnyalja és színesíti a Gyergyószentmiklós monográfiája c. munkájában Garda Dezső.10 11 A történelmi mondák, néphagyományok is hordozhatnak magukban valós történeti eseményeket, a gond főleg ezek a keltezésével van, mivel nagyon nehéz az évszázadok folyamán egymásra rakódott elemeket szétválasztani, ezért hiteles írott forrás nélkül óvatosan kell őket kezelni. 1960 nyarán Székely Zoltán és Tarisznyás Márton régészeti kutatásokat végeztek a vár területén; ekkor készült el a vár első szintvonalas felmérése is.11 Az ásatási napló12 leírásai, valamint a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum Levéltárában talált ásatási alaprajz13 14 alapján a néhány napos kutatás során (1960 június 20 és 25 között zajlottak az ásatások) összesen hat kutatóárkot nyitottak (2. kép).u Megállapították, hogy az ovális alaprajzú, 33x18 m átmérőjű vár területét a nyugati, valamint a keleti részen védőárok keríti, az északi és déli részt meredek szikla határolja, ezért ezen a részen szükségtelen volt az erődítés. A kerítőfal 1,50 m vastag volt. Megfigyelték azt, hogy a kerítőfal keleti része az 1933-ban épült fakápolna alatt található, a terepi adottságok alapján a vár bejáratát is ezen a részen feltételezték. A kerítőfalon belül a „felszíni felületbontás” során nem találtak belső épületre utaló nyomokat. Az alaprajz, illetve a szegényes leletanyag a vár ritka, alkalmi használatára utalt, funkcióját tekintve az ásatók véleménye szerint a lakosság számára készült mentsvárként szolgálhatott. Építési idejét a 15-16. századra tették. Az ásatási naplóban lejegyzett, a várat keltező kerámia töredékeket a Tarisznyás Márton Múzeum régészeti raktárában nem találtam meg. A kutatásról néhány soros tanulmány és jelentés maradt fenn.15 A korabeli kutatásokra főleg a kis felületű szondázó ásatás volt a jellemző, amely általában a falak feltárására irányult. A kor ásatási technikáinak és módszereinek következtében, valamint a vár területéről előkerült szegényes leletanyag alapján az ásatási eredmények értékelése igencsak nehéz volt, melyet jelentősen megnehezített az írott források hiánya. A kutatás nem derített fényt a leletanyag és a falak egymáshoz való viszonyára, ezekről pedig nem készült hiteles dokumentáció. A kutatások óta eltelt öt évtized során a székelyföldi várakkal foglalkozó kutatók újabb, szakszerű kutatások hiányában Székely Zoltán anyagközlésére hivatkoztak,16 néhány esetben 9. Endes 1994. 174-175. 10. Garda 2001. 48. 11. Székely 1970. 303. Fig. 7. 12. Az ásatási naplót Székely Zoltán hagyatékából fia, Székely Zsolt bocsájtotta a rendelkezésemre. Önzetlen segítségét ezúton köszönöm. 13. D. ILI. TMML. A pauszpapírra rajzolt felmérés csak részben egyezik meg a Székely Zoltán által közölt alaprajzzal. Az 1960-as ásatási naplót összevetettük a Múzeum Levéltárában talált összesítő rajzzal, mely alapján az utóbbi, a Levéltárban talált felmérés felel meg a valóságnak. Székely 1970. 303. 14. Az ásatási naplóban nem szerepel szám szerint a megásott szelvények száma. A kutatóárkok méreteit a Múzeum Levéltárában levő pauszpapírra rajzolt alaprajz alapján rekonstruáltam, illetve ezeket az adatokat egyeztettem az ásatási napló leírásaival. A szelvények méretei: I: 17x1 m, II: 14x1 m, III: 9x1 m, IV: llxl m, V: 6x1 m. A Székely Zoltán által közölt alaprajzon nincs feltüntetve, hogy az V. szelvényt észak felé meghosszabbították 7 m-rel, sem pedig a VI. szelvény (területe: 9x1 m, a szelvény egyáltalán nem tűnik fel a publikált összesítőrajzon, a Levéltárban fellelt rajz, valamint az ásatási napló leírása alapján tudunk létezéséről). D. II. 1. TMML. 15. Székely - Tarisznyás I960.; Székely 1970. 303-304.; Székely 1976-1977. 63. 16. Tarisznyás 1982. 189.; Rusu 2005. 550-551.; Sófalvi 2006. 24. 150
