Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Bordi Zsigmond Loránd: 13 - 14. századi magánvárak Kovászna megyében
Bordi Zsigmond Lóránd 13-14. SZÁZADI MAGÁNVÁRAK KOVÁSZNA MEGYÉBEN A vár területén egyetlen alkalommal folyt régészeti kutatás, közvetlenül a védelmi állások kiépítése előtt, de sajnálatos módon mind a dokumentációnak, mind pedig az itt ásató Ferenczi Sándornak nyoma veszett a háború folyamán. A várról egyetlen hiteles oklevél maradt fenn, a gyulafehérvári káptalan 1366. május 24-i, a Zsombor és Gerebencs határainak újbóli kijelöléséről írt jelentése41, amikor az erődítményt a birtokkal együtt a Mikó család tulajdonában említették. Az okleveles említés egyértelművé teszi, hogy az erődítmény egy nemesi család magánvára volt. Legfeljebb azzal kapcsolatban merülhetnek fel kérdések, hogy volt-e a várnak lakótornya, valamint mikor épülhetett, és meddig használták. Az első kérdésre a válasz nem egyértelmű. Orbán Balázs tornyot vélt látni a Sólyomkő csúcsán42, de egyetlen tanúként véleménye megkérdőjelezhető lehetne, azonban megfigyeléseit, a vár területét bolygatatlan állapotban utolsóként látó Ferenczi Sándor is elfogadta és megerősítette.43 Ma a szikla csúcsán semmilyen építmény nyoma sem látszik, de ez lehet akár a jelenkori erődítési munkálatok eredménye is. Az azonban tény, hogy a csúcsot már a középkor folyamán lenyeshették, egy lapos felületet alakítva itt ki, és ez a terület elegendő lenne akár egy, a Bálványosvár lakótornyának méreteivel megegyező torony megépítéséhez is. Elképzelhető az is, hogy az előkészített terepen már nem került sor az építkezésre, ugyanis a Mikók a sepsiszéki székelyekkel fennálló feszült viszony miatt kénytelenek voltak felhagyni az építkezéssel. Ami a vár építését illeti, egy 1344-re keltezett okleveles említésre44 hivatkozva, feltételezhető lehetne, hogy valamikor a 14. század 40-es éveiben, röviddel a Mikók és sepsiszéki székelyek közötti konfliktus tetőződése után már állt. Közelebbről megvizsgálva az adatot, kiderül, hogy a hivatkozás csak az említett 1366-os határjáró oklevélbe interpolált parancslevélben jelenik meg45, ott is csak utalás formájában. Annak ellenére, hogy ezek szerint 1344-ben már szóba került a vár, az 1349-ben elvégzett határjárás46 során meg sem említik létét, pedig közvetlenül a birtok határaként leírt Olt folyó fölött emelkedett. A fenti adatból legfeljebb azt a következtetést lehet levonni, hogy a király már 1344-ben is intézkedett a birtok ügyében. A várat nem említik az 1359-es, a sepsiszéki székelyek ellen kiadott, a Mikók birtokai elfoglalásának ügyét részletesen tárgyaló parancslevélben47 sem, pedig, amennyiben létezett ekkor, az Olt melletti birtokok kifosztása és elpusztítása során azt is megpróbálták volna megsemmisíteni. A fentiek alapján arra kell következtetnünk, hogy a vár megépítésére éppenséggel az 1359. évi események kapcsán került sor, amelyek után a Mikók részben így próbálták biztosítani itteni birtokaikat, de az is meglehet, hogy család egyes tagjai ide akarták áttenni rezidenciájukat és ezért volt szükség az erődítmény megépítésére. A várat csak rövid ideig használták, sőt az is megtörténhet, hogy be sem fejezték, ugyanis az által, hogy Zsombor és Gerebencs a 14. század végére elnéptelenedett és a Mikók bázisa a Szék-földi birtoktömbbe tevődött át, elvesztette szerepét. 41. DocRomHist. C. XIII. 129-130. 42. Orbán 1869. III. 64. 43. Ferenczi 1999b. 227. 44. EO. III. 97., 212. regeszta. 45. DocRomHist. C. XIII. 60-62. 46. SzO. I. 54-57. 47. SzO. VIII. 21-23. 124
